A szakcég egy új üzemcsarnok festő-mázoló munkáinak elvégzésére szerződött. A szerződésben másfél éves garanciát (jótállást) vállalt, majd a munkát egy alvállalkozóval végeztette el. A szerződésben kikötötték azt is, hogy ha gond lenne a minőséggel, akkor egy egyetemi tanszék és az ÉMI szakvéleményét fogadják el. A gond a jótállási idő alatt be is következett: mállani kezdett a festék. Ez az alapja a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogesetnek.
A vállalkozó nem ismerte el a hibát és nem is javította ki, erre a megrendelő megkérte a két szakvéleményt, majd azok alapján 12,5 millió forintért kijavíttatta a hibákat. Miután ezt az összeget sem akarta kifizetni a fővállalkozó, beperelte és első fokon a bíróság meg is ítélte a javítási számlában szereplő összeget, amit a másodfokú bíróság - immár jogerősen - jóváhagyott.
"A jogerős ítélet értelmében a fővállalkozó a jótállási felelőssége alapján tartozik a javítási költséget megfizetni. Kétséget kizáró bizonyossággal nem lehetett megállapítani, hogy a hiba oka, illetőleg a lehetséges okok mindegyike a teljesítés után következett be. A fővállalkozó a jótállási felelősségből fakadó törvényi vélelmet nem döntötte meg, nem adott elő és bizonyított olyan tényállást, amely a mentesülését eredményezné. A bíróság mellőzte a fővállalkozó kérelmére a kereset összegszerűségének igazolására kért szakértői bizonyítás lefolytatását, miután a javítási költség összegét és a kifizetés tényét a megrendelő okiratokkal bizonyította."
A festő fővállalkozó a Kúriától kért felülvizsgálatot, de ez csak újabb perköltséggel járt a számára. A legfőbb bírói fórum határozata részletesen kifejti az ügy jogi problémáját. "Visszterhes szerződések esetén a hibás teljesítéshez a törvény - objektív szankcióként - kellék-és jog szavatossági kötelezettséget kapcsol, de ezen kívül eshetőleges jogkövetkezménye a hibás teljesítésnek a jogszabályon vagy a felek szerződésén alapuló jótállási kötelezettség. A peres felek közötti vállalkozási szerződésben a vállalkozó a festő-mázoló kivitelezési munkákra 18 hónap jótállást (a szerződés szóhasználata szerinti garanciát) vállalt."
A jótállás sokkal előnyösebb a megrendelőre, mint a szavatosság. Elég azt mondania, hogy a vállalkozó hibásan teljesített, azután bizonyítsa be az utóbbi, hogy nem így járt el. Jogi nyelven szólva "a törvényen alapuló - külön kikötés nélkül is érvényesíthető - kellékszavatossági joghoz képest a szerződésben önként vállalt jótállási kötelezettség kockázati helytállást eredményez, mivel a szolgáltatás esetleges hibája bizonytalan eredetének kockázatát a kötelezett magára vállalja." (A szavatosság érvényesítésénél viszont a megrendelőnek kell bizonyítania a hibát és annak az okát is.)
Bizonytalanság pedig volt, mivel a szakvélemény sem tudta eldönteni azt, hogy a munka elvégzése utáni vegyszeres mosás mennyiben járult hozzá a festék kopásához. Viszont a bíróság arra a következtetésre jutott, nem volt kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a hiba oka - vagy a lehetséges okok valamelyike - a teljesítés után következett be. Ebből pedig az önként vállalt jótállás jogi következményeként adódik, hogy a fővállalkozónak a felelősség alóli mentesülése nem volt bizonyított. Fizetnie kell a kijavítás költségét.