Százezreket spórolhat az, aki okosan dönt a befektetéseiről az adóév vége felé, és nemcsak a hozamokat figyeli, hanem a kedvezményekre is hajt.

Magyarországon ebből többféle is igénybe vehető. Az egyik az öngondoskodóknak szóló személyi jövedelemadó (szja) kedvezmény, amelynek mértéke 20 százalékos, és a megtakarítási formától függ, hogy mennyi az évente visszaigényelhető maximális összeg.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakba és egészségpénztárakba történő befizetések után összesen legfeljebb 150 ezer forint igényelhető vissza, vagyis az adóév végéig 750 ezer forintot kell a kétféle pénztárba összesen befizetni ahhoz, hogy maximális ki tudja használni a pénztártag az adókedvezményt.

A támogatott nyugdíjbiztosításoknál a limit 130 ezer forint, ezt 650 ezer forintos éves díjjal lehet teljesen kihasználni. A nyugdíj-előtakarékossági számlánál (nyesz) pedig legfeljebb 100 ezer forint igényelhető vissza, amihez az adóévben 500 ezer forintnyi friss megtakarítással kell gyarapítani a számlát.

280 ezer forint kapható vissza

E három nyugdíjcélú megtakarításra az állam összesen egy adózónak legfeljebb 280 ezer forintot térít vissza, tehát a pénztárakba, biztosításokba és a nyeszre összesen 1,4 millió forint befizetés után kaphatja meg egy adóalany a maximális kedvezményt.

Magyarországon a különféle nyugdíjcélú és egészségcélú támogatott öngondoskodási formák közül a pénztárak a legnépszerűbbek, önkéntes nyugdíjpénztárban és egészségpénztárban is több mint 1 millióan takarékoskodnak. Nyugdíjbiztosítással is egyre több ember rendelkezik, a becslések szerint az ilyen szerződések száma az év végére elérheti a 400 ezret. A negyedik nyugdíjpillérnek is mondott nyesz viszont eltűnőfélben van, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint alig 97 ezer ilyen számlatulajdonos van már csupán.

Az idei adóévvel kapcsolatban fontos tudni, hogy szja-t csak az tud visszakapni a megtakarításaira, akinek marad ehhez elég befizetett adója. A 2021-es adóév után a családosok extra adó-visszatérítést kapnak, amelynek a maximális összege 809 ezer forint. A gyerekek után ezek a családok egész évben kapnak már adókedvezményt, épp ezért az átlagjövedelemmel rendelkezők a pénztárakba, nyugdíjbiztosításba vagy nyeszre történt befizetéseik után már nem biztos, hogy igénybe tudják majd venni az szja-kedvezményt.

Aki részvényre váltott, váltson tbsz-re

A családosoknak is érdemes viszont már most tartós befektetési számlát (tbsz) nyitni, ha értékpapír-befektetéseket tartanak, különösen akkor, ha azt tervezik, hogy az állampapírban lévő megtakarításaikat másra, például részvényre vagy befektetési alapra cserélik.

Az idén egyre többen döntöttek így, az infláció ugyanis magasra szökött, októberben már 6,5 százalékos volt, és novemberben még tovább emelkedhet. Ezzel pedig a lakossági állampapírok többsége már nem veszi fel a versenyt, sokan emiatt kockázatosabb befektetéseket keresnek, amelyekkel esélyük van a reálhozamra. Csak miközben az állampapírok hozama kamatadómentes, a részvények és befektetési alapok árfolyamnyereségére 15 százalékos adót vet ki az állam. Ezt azonban el lehet kerülni azzal, ha az ügyfél az értékpapírokat tbsz-en tartja.

Bár e megtakarításnak sok előnye van, ennek ellenére kevésbé népszerű, az MNB adatai szerint a tbsz-ek száma nem éri el a 270 ezret, holott 2017-ben például 360 ezernél is több ilyen számlát vezettek a pénzügyi szolgáltatók. A tbsz-t 25 ezer forint nyitó összeggel már meg lehet nyitni a bankoknál vagy brókercégeknél, a megnyitás éve az úgynevezett gyűjtőév (ez most 2021), ennek során lehet további összegeket befizetni a számlára. A gyűjtőév után öt évig marad fenn a számla, vagyis az idén nyitott tbsz-ek legkésőbb 2026. december 31-én szűnnek meg. Ha a befektető az első három évben kivesz a megtakarításából (2024. december 31. előtt), akkor a tbsz megszűnik, és az adókedvezmény elveszik, vagyis úgy jár az ügyfél, mintha normál értékpapírszámlája lett volna.

Részvényenként 1500 forint a nyereség

Három év után, vagyis 2025. január 1-től lehet először úgy kivenni pénzt a számláról, hogy nem szűnik meg az adókedvezmény, a három-öt év között kivett pénz hozama után pedig már csak 10 százalékos árfolyamnyereség-adót kell fizetni. Ha nem veszi fel az ügyfél a teljes megtakarítást, akkor a számla nem szűnik meg, a maradék összeggel megy tovább a tbsz. Ha a befektető megvárja az gyűjtőév utáni ötödik év végét, akkor pedig adómentesen megtarthatja a teljes hozamot. Ez jelentős összeg, hiszen aki például öt évvel ezelőtt tbsz-re vásárolt OTP-részvényeket, az részvényenként nagyjából 9 ezer forintot nyer, míg aki normál értékpapírszámlára vette meg a papírokat, csak körülbelül 7500 forintnyi árfolyamnyereséget tarthat meg, a többit be kell fizetnie adóként.

A tbsz-en a számla ötéves fennállása idején is ugyanúgy lehet kereskedni az értékpapírokkal, mint egy normál értékpapírszámlán, annyi kikötés van csak az adómentesség feltételeként, hogy nem lehet kivenni pénzt a számláról, de magukat a papírokat el lehet adni, és lehet helyettük másféle részvényeket, állampapírokat vagy befektetési jegyeket vásárolni.