A kártalanítás azokat a mikro-, kis- vagy középvállalkozásokat illeti meg, akiknek szerződésből eredő követelésük van a Szeviép-pel szemben, azokat a felszámoló nyilvántartásba vette, vagy pedig polgári eljárás indult illetve büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igény áll fenn. Nem juthat kártérítéshez a Szeviép kapcsolt vállalkozása, a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi szolgáltató sem Aki a követelését engedményezte, az legfeljebb a különbözet erejéig kaphat kártalanítást és ugyan ez áll az eladott követelésekre is.

  • A kártalanítás legfeljebb 200 ezer eurónak megfelelő forint lehet, leszámítva a fuvarozókat, náluk 100 ezer euró a limit.
  • Az  állami kárrendezés iránti igény a  károsult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál - vagy bármely kormányablaknál jelenthető be 2018. március 31-ig.
  • A határidő jogvesztő.

A rendelet felsorolja az igényléshez szükséges dokumentumokat. Az igénybejelentést a károsult székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el. A károsultat megillető követelés - a támogatási okiratban meghatározott kárrendezési összeg és járulékai erejéig - a magyar államra száll át.

Kapcsolódó

Az állami adóhatóság az  állami kárrendezés igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát valamennyi támogatottnál, hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha az állami adóhatóság a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a magyar állam által kifizetett állami kárrendezés összege arra jogosulatlan részére került kifizetésre, vagy a magyar állam által a  jogosult részére kifizetett állami kárrendezés összege magasabb, mint amekkora összeg a követelése alapján megillette volna, a különbséget vissza kell fizetni.

Korábban megírtuk, hogy állami kártalanítási programot kezdeményeztek a Szeviép-ügy még működő károsultjai. Azt kérik, a kormány fizesse ki azt a mintegy egymilliárd forintnyi tartozást, amellyel több mint nyolc éve adósuk a szegedi központú építőipari vállalkozás. A Szeviép Zrt. fizetésképtelensége 20 ezer munkahelyet sodort veszélybe, több mint háromszáz cég ment csődbe, és a többi érintett vállalkozás likviditása is megrendült. A Szeviép-ügyben az állami szereplőknek is volt felelősségük, azért mert hagyták megtörténni, majd pedig nem számoltatták el a felelősöket.

A Szeviép Zrt. 2009. április 18-án vált fizetésképtelenné, majd az eredménytelen csődeljárást követően a bíróság 2010. augusztus 13-án rendelte el a cég felszámolását. A rendelkezésre álló határidőn belül 490 hitelező 5,87 milliárd forint igényt jelentett be. A Szeviép Zrt. három egykori vezetője ellen csődbűntett minősített esete miatt indult eljárás a Szegedi Járásbíróság előtt.