Kedden tartja kamatmeghatározó ülését a monetáris tanács, a piac várakozása szerint folytatódik a kamatemelési ciklus. Legutóbb, augusztus 30-án az alapkamat 100 bázisponttal 11,75 százalékra emeléséről döntöttek, az egynapos betéti kamatot ugyanilyen mértékkel 11,25, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 14,25 százalékra növelték - írja az MTI.

A keddi kamatdöntő ülés után, amikor a monetáris tanács ismét emeli az alapkamatot, az MNB fontolóra veheti a több mint egyéves kamatemelési ciklus lezárását - közölte csütörtökön Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Magyarországon az alapkamat 2021 júniusa óta több mint 1100 bázisponttal emelkedett.

Virág Barnabás úgy fogalmazott az MTI szerint, hogy "minden hónapban fel kell mérni (a ciklus) végét". Az MNB alelnöke egy gazdasági konferencia szünetében újságíróknak elmondta, hogy a kamatemelési ciklus lezárásának kulcsfontosságú tényezői a pozitív előretekintő reálkamatok, az inflációs kockázatok kiegyenlítődése, az Európai Unióval folytatott finanszírozási tárgyalások, és a monetáris transzmisszió erősödése a likviditási feltételek szigorításával.

A monetáris tanács a korábbi indoklásokkal összhangban a legutóbbi kamatdöntés után megerősítette: az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. A monetáris transzmisszió további erősítése érdekében a tanács három intézkedés bevezetéséről döntött, amelyek ősztől kezdődően a bankközi likviditás szűkítésével támogatják, hogy turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak a rövid pénzpiaci kamatszintek.

  • A jegybank megemeli a bankrendszer számára meghatározott kötelező tartalékráta mértékét.
  • Ezenkívül rendszeres meghirdetés mellett jegybanki diszkontkötvény-aukciókat tart, valamint
  • hosszú futamidejű betéti eszközt vezet be a bankrendszeri likviditás jelenleginél hosszabb futamidőkön történő sterilizálása érdekében.

Kiderül, mekkora a büdzsé hiánya

A KSH pénteken teszi közzé a kormányzati szektor első félévi egyenlegét és az ipari termelői árak augusztusi alakulását - ismerteti az MTI.

A kormányzati szektor első negyedévi hiánya 739 milliárd forint, a GDP 4,8 százaléka volt. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 74 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,4 százalékponttal lett kedvezőbb. A bevételek 1403 milliárd forinttal, 27,8 százalékkal, a kiadások 1329 milliárd forinttal, 22,7 százalékkal nőttek.

Júliusban az ipar belföldi értékesítési árai 52,7, az exportárak 30,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, az ipari termelői árak átlagosan 37,9 százalékkal nőttek. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 9,1, az exporté 3,9, az ipari termelői árak pedig összességében 5,7 százalékkal nőttek. A belföldi értékesítés árainak magasabb ütemű növekedését a jelentős drágulást realizáló energiaipar nagyobb részaránya okozta. Emellett az alapanyagárak emelkedése és a forint gyengülése is meghatározó volt. A belföldi értékesítés éves szintű emelkedésén belül a 62 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 36,4, a 33 százalékos súlyú energiaiparban 95,0 százalékkal nőttek a termelői árak. Az első hét hónapban a belföldi értékesítés árai 42,0, az exportértékesítéséi 22,7, az ipari termelői árak pedig összességében 29,2 százalékkal nőttek a múlt év azonos időszakához viszonyítva.