Néhány nagy ingatlanpiaci befektetésen kívül egyelőre kevés jele van az arab-magyar kapcsolatok erősödésének. A keleti nyitás politikájában meghirdetett gazdasági expanzió ugyanis jobbára különféle delegációk utazásában és tetszetős bejelentésekben testesült meg - legalábbis eddig. Élelmiszereket, mérnöki szolgáltatásokat és műszereket szállítanak magyar cégek az arab világ országaiba - egyelőre nem túl jelentős mennyiségben.

A térségbe irányuló tavalyi magyar exportból Szaúd-Arábia, Egyiptom és az Emírségek tesznek ki számottevő mértéket, olyan jelentős országok, mint Irán, Tunézia vagy Marokkó egyelőre nem jelentős importőr. Történik ez annak ellenére, hogy a keleti nyitás jegyében magas szinten is szorgalmazzák az oda irányuló magyar exportot. Igy például az idén márciusban a Szaúd-Arábiában, Rijádban megrendezett II. Magyar-Arab Üzleti Fórumon 94 magyar cég 130 üzletembere vett részt - a tárgyalóasztal másik oldalán pedig 500 arab üzletember ült.

A Kőröstej Kft. sajtexport növelése érdekében írt alá akkor megállapodást. A cég éves árbevételének fele, megközelítőleg 10 milliárd forint már az arab piacról származik. Nabulsi Riad cégtulajdonos a Napi.hu-nak elmondta, hogy évente 10 százalékkal nőnek kiszállításaik, és megítélése szerint a magyar élelmiszerek iránt nagy (lehetne) a kereslet.

Szintén terjeszkedik a 77 Elektronika Kft., amely orvosi műszerek szállításáról írt alá megállapodást. Zettwitz Sándor cégtulajdonos elmondta, hogy 300 ezer euró értékben tíz minilabort szállítottak a szaúdi piacra és az idén ezt továbbiak követik.

Herdon István, a Xanga-cégcsoport vezetője egy dubaji céggel közösen alapított fejlesztési holdingot. A magyar-arab cég már felavatta a debreceni ipari parkban egymilliárd forintos beruházással elkészített inkubátorházát, s folyik Dubajban egy speciális pláza előkészítése. Ebben a tervek szerint főleg magyar élelmiszerek nagybani értékesítése zajlik majd. Herdon a Napi.hu-nak elmondta: kereslet lenne a magyar termékekre, de a kiszállítás és logisztika továbbra is gondot okoz - ezt oldja majd meg az új dubaji bázis.

Arab tőke a magyar ingatlanpiacon

Az ingatlanpiacon már több látható jele van az arab tőkének. Legutóbb az Andrássy úti Drechsler-palotát vette meg egy katari befektető, de a budapesti Le Meridien, az InterContinental és a Gresham Four Seasons is arab kézbe került. Az egykori Balettintézet vevője a hírek szerint Jassim Bin Hamad Bin Jassim Bin Jaber AI Thani sejk, a katari uralkodócsalád tagja, aki a Katari Iszlám Banknak, a világ ötödik legnagyobb iszlám pénzintézetének is az elnöke. A Four Seasons Gresham-palotát az ománi állam befektetőcége vette meg. Az Erzsébet téri Le Méridien tulajdonosa az emírségek-beli Al Habtoor Group. Szintén ők vásárolták meg a Duna-part egyik patinás épületét, az InterContinentalt .A jordán gyökerû Mellow Mood-csoport üzemelteti a Buddha-Bar Hotelt a Ferenciek terére nézõ Klotild-palotában, és nemrég õk szerezték meg a Párizsi Udvar tulajdonjogát is. A fõvárosi Zara hoteleket jordán üzletemberek tulajdonában álló cég üzemelteti.

Meghiúsult üzletek

Az Öböl-menti emírséggel szemben érthetetlen, hogy miért nem tudnak magyar cégek jelentősebb piacot találni például Egyiptomban, amely a magyar termékeknek (Ganz-daruk, mozdonyok) hagyományosan stabil piaca vol régen. A kairói nagykövetség erőfeszítései úgy tűnik nem elégségesek, hiszen egy sor üzleti lehetőség hiúsult meg az elmúlt két évben. A Napi.hu értesülései szerint másfél évvel ezelőtt például egy kopt keresztény üzletemberekből álló befektetői csoport érkezett Budapestre konkrét tervekkel. A kifejezetten tehetős egyiptomi állampolgárokból álló küldöttségből ezonban egyetlen egy sem tudott üzletet kötni Magyarországon.

Mindeddig kihasználatlan  lehetőségeket rejtett Irán is - ahol még most is "száguldanak" az aggastyán kort elért Ikarus buszok. A perzsa állam tulajdonában álló ipari holding vezetése ezen a héten tárgyal Budapesten, a Magyar Kereskedelmi  és Iparkamara delegációja pedig néhány hét múlva utazik Teheránba. Miklóssy Ferenc, a kamara arab tagozatának elnöke szerint magyar cégek most az iráni piacról kiszoruló ukrán vállalkozások helyére is léphetnek.