A versenyhatóság 2014-ben összesen mintegy 2,2 milliárd forintos gigabírságot szabott ki a négy akkori legnagyobb hazai regionális lapkiadóra (Axel Springer, Russmedia, Lapcom Kiadó és Pannon Lapok), amiért a piac felosztását célzó versenykorlátozó megállapodást kötöttek (a GVH szerint ez érintette a lap- és hirdetési árakat, és földrajzi piacfelosztást). A döntés valamennyi vállalkozást a törvény szerint kiszabható maximális bírsággal sújtotta a GVH szerint közel tíz évig tartó kartellmegállapodás miatt - olvasható a GVH közleményében.

A versenyhivatal döntésével szemben az érintett vállalkozások jogorvoslattal éltek, így az ügy az elmúlt évek során több bírósági fórumot is megjárt. A Fővárosi Törvényszék 2019. október 31-ei, jogerős ítéletével a bírságszámítás körében új eljárásra utasította a GVH-t, egyebekben helybenhagyta a versenyhatóság 2014-es döntését - írja a versenyhivatal.

Kapcsolódó

Kevesebb, mint a felére csökkent a kiszabott bírság

A versenyhatóság a bíróság által megszabott módszerrel határozta meg a korábban kiszabott bírságösszegeket: a Fővárosi Törvényszék iránymutatásának megfelelően nem a törvény által meghatározott lehetséges bírságmaximum összegéből indult ki. A számítás figyelembe vette azt is, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. (mint a 2000 és 2010 közötti kartell valamennyi szereplőjének jogutódja) az eljárás során végig együttműködött a hatósággal: elismerte a megállapított tényállást, nem vitatta a bírságszámítást, lemondott a határozattal szembeni jogorvoslati jogáról, és vállalta, hogy visszavonja az üggyel kapcsolatos, továbbra is elbírálásra váró kúriai felülvizsgálati kérelmét. A GVH emellett figyelembe vette a cég által bevezetett, jövőbeni hasonló jogsértések elkerülését célzó versenyjogi megfelelési programot, valamint a világjárvány hatásait a vállalkozás vonatkozásában. A megismételt eljárásban így összesen mintegy 830 millió forintos bírságot szabott ki a cégre - közölte a GVH.

Ez a kiadó már nem az a kiadó

A ma már 98 lapot, köztük valamennyi megyei napilapot megjelentető Mediaworks 2016 októberében - a Népszabadság országos napilap bezárása után néhány nappal - került Heinrich Pecina osztrák üzletember cégétől a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc Opus Pressz Zrt.-jéhez, majd 2019 áprilisában a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) - az Echo tévével, a Magyar Idők kiadójával, az Origót is kiadó New Wave Media Group Kft.-vel együtt. (A több száz sajtóterméket megjelentető cégek összefonódását a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette, így annak médiapiaci esetlegesen versenytorzító hatását nem is vizsgálhatta a GVH és a Médiatanács - a szerk.)

Alapítvány a Fidesz közelében

A Mediaworks elnök-vezérigazgatója Szabó László, az Orbán-kormány volt washingtoni nagykövete, a külügyminisztérium volt államtitkára, aki a posztot Liszkay Gábortól vette át, aki az Orbán-kormányok mellett kiálló Magyar Nemzet, majd Magyar Idők napilapok kiadóit vezette.

A KESMA-t 2018-ban a Media Fundamentum Nonprofit Zrt.-n keresztül Liszkay Gábor alapította, az alapítvány székhelye is Liszkay balatonföldvári ingatlanába volt bejelentve, most pedig a Mediaworks Bécsi úti székházába (ami egykor a Népszabadságé volt). A KESMA kuratóriumának elnöke a bírósági adatok szerint jelenleg Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, a kuratórium tagja Bajkai István ügyvéd, Fidesz-alapító, a Fidesz parlamenti képviselője, valamint Hegedűs Zoltán Szabolcs, az állami média felszámolás alá került Új Média és Teletext Szolgáltató Kft.-jének volt ügyvezetője.