Az egyetlen lehetőség Észak-Korea atomfegyvereinek lokalizálására és semlegesítésére, ha a szárazföldi erők bevonulnak az országba, azonban ebben a helyzetben Phenjan elképzelhető, hogy biológiai és vegyi fegyvereket vetne be - idézi az amerikai vezérkar levelét a brit lap, melyet kongresszusi képviselők kérdésére írtak. Ebben fejtegetik azt, hogyan nézne ki egy háború a Koreai-félszigeten.

A Pentagon viszont további részleteket nem közölt az észak-koreai atomprogram ellen javasolt katonai fellépésről. Érthető módon arra hivatkoznak, hogy a haditerv nem képezheti nyilvános vita tárgyát. Azonban számos, eddig kevéssé tárgyalt részletre felhívják a figyelmet a kommunista rezsim katonai képességeit illetően: például kitérnek arra, hogy az észak-koreai vegyifegyver-program már rég óta létezik, előrehaladott állapotban lehet.

Kapcsolódó

Azt viszont, hogy mennyire lehet hatékony az ázsiai ország hadserege egy szárazföldi invázió feltartásában, nem részletezik. Mint írják a legjobb-legrosszabb esetek alapján eltérő lehet az áldozatok száma. A haditerv elkészítésében viszont ezek fontos tényezők: nemcsak a tömegpusztító fegyverek bevetése okozhat gondot, hanem az észak-koreai tüzérség és rakétaállomány bevetésén is múlik, hogy mekkora veszélyben lehetnek a helyi, illetve a dél-koreai civilek. Nehezen megállapítható, hogy Szöul és agglomerációjának 25 milliós lakosságát mekkora veszély fenyegetné. Az áldozatok számát jelentősen befolyásolná a konfliktus hosszúsága és intenzitása.

A kérdésekre azért válaszolt a Pentagon, mert Ted Lieu és Ruben Gallego demokrata képviselők levélben érdeklődött arról, mi történne, ha Donald Trump beváltaná a fenyegetését és háborút hirdetne Észak-Korea ellen. Kérdésüket azzal indokolták, hogy "az a döntés, hogy megtámadnak egy másik országot, vagy behatolnak annak területére, évtizedekig kihat a hadseregre, az abban szolgálókra, az adófizetőkre, valamint a [a koreai] régió fejlődésére, biztonságára, gazdaságára".

Az Independent szerint egy esetleges szárazföldi akciót vélhetően az Egyesült Államok különleges erői hajtanák végre. Erre abból is lehet következtetni, hogy tavaly Barack Obama még elnökként, valamint a védelmi miniszter Ashton B. Carter kidolgoztatta a Pentagonnal egy tömegpusztító fegyverek elleni válaszcsapás tervét, valamint felhatalmazást adott a katonai vezetésnek, hogy kiképeztessék a speciális műveleti egységeket a feladatra. Azonban az USA elit alakulatai már ennél régebben gyakorolták az ilyen műveleteket, valamint olyan forgatókönyvekre is felkészültek, hogy az észak-koreai atom-, vagy a szíriai vegyifegyver-arzenál terroristák kezébe kerülne.

Utólag bölcs előrelátásnak tűnik az Obama-adminisztráció előkészülete: Donald Trump elnök azóta többször is olyan kijelentéseket tett, hogy kész elpusztítani Észak-Koreát és Kim Dzsongun rezsimjét, a diplomáciát pedig felesleges időhúzásnak tartja. Trumphoz hasonló állásponton van a brit külügyminiszter, Boris Johnson is, aki szerint nyitva kell hagyni a hadsereg bevetésének lehetőségét.

Címlapkép forrás: AFP.