A hatóság honlapja szerint a Magyarország-Izrael, illetve a Magyarország-Ukrajna közötti repülési jogokra nyújtottak be egy-egy kérelmet - erre egyébként az előbinél július 6-ig, utóbbinál pedig július 4-ig van lehetőség. Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazhatója korábban a Malév repülési jogainak rendezetlenségét is azokhoz a körülményekhez sorolta, amelyek rontják a ferihegyi repülőtér régiós versenyhelyzetét (mert kiosztásukig több EU-n kívüli városba nem indulhatnak járatok Budapestről).
Az uniós szabályozás, illetve a vonatkozó magyar kormányrendelet nyilvános eljárást ír elő a jogok értékesítésére, amelyen bármely Magyarországon letelepedett uniós légifuvarozó benyújthat kérelmet. A Malév engedélyeit a légügyi hivatal 2012. április 17-i határozataival vonta vissza, az újraosztás ezt követően indulhatott meg. Tájékoztatást az izraelin és ukránon kívül első körben a moldovai, tunéziai, vietnámi, törökországi szíriai, etiópiai és szudáni repülési jogokról tette közzé a hatóság.
A Malév február 3-i leállása után Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója, aki korábban a Malév vezérigazgatója is volt bejelentette: jelezték a fejlesztési tárcánál igényüket a Malév leállása miatt felszabaduló, bilaterális repülési jogokra. Elsősorban a moszkvai, kijevi, isztambuli, Tel-Aviv-i jogokat szeretnék megszerezni, mondta akkor.