A Népszabadság kettős mércéről ír a Quastor-ügyben. A Quaestror-kötvényesek június 5-ig jelenthetik be a kárigényüket, a határidő azonban jogvesztő, aki ezt elmulasztja, akkor kimarad. Kártérítésre azok számíthatnak, akik a Quaestor Hrurira Kft. által kibocsátott (vagy ilyenként megjelölt), a Quaestor Értékpapír Zrt. vagy annak kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvényt vásároltak. A Quaestonak 32 ezer kötvényes károsultja van, a Befektető-védelmi Alap (Beva) adatai szeritn a múlt péntekig 28,6 ezer ügyfél igénye érkezett be.

Míg viszont a Quaestor-kötvényesek hamarosan visszakaphatják a befektetésüket, addig a másik csalónak tartott brókercég, a Hungaria Értékpapír Zrt. károsultjai legfeljebb a felszámolási eljárás során juthatnak hozzá a pénzükhöz - ha egyáltalán. A lap emlékeztet, hogy a Hungária is foglalkozott kötvénykibocsátással: két vállalkozása, a Hungaria Gold Kft. és a Hungária Ingatlanhasznosító Zrt. összesen több mint hatmilliárd forint értékben adott el kötvényeket. Bár a kibocsátások zárt körűek voltak, azaz nem juthatott hozzájuk bárki, a Hungária Értékpapír Zrt. forgalmazta a kötvényeket és az úgynevezett másodpiaci forgalomban már bárki vásárolhatott a papírokból - ezzel kijátszva a nyílt és zárt kötvényértékesítésre vonatkozó eltérő szabályozásokat.

Mivel a Népszabadság szerint a két brókercég ügye között nagy a hasonlóság, megkérdezték a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy tervezik-e a Quaestor-kötvényesek kártalanításáról szóló törvényhez hasonló benyújtását a parlamenthez. Mint írják, a választ a Fidesz-frakciótól kapták. Eszerint "azért a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél történt ez az intézkedéssorozat, mivel különbség van a Quaestor Zrt. és a Hungária Zrt. tevékenységi köre között. A Hungária Zrt.-nek nem fő tevékenységi köre a saját kötvénykibocsátás, ezzel szemben a Quaestor Zrt. országos szinten, szervezetten, saját kötvénykibocsátást fő tevékenységként művelve, az emberek számára klasszikus betétgyűjtési tevékenységnek tűnt".

A lap szerint ez az érvelés sántít: a Quaestor Értékpapír valóban gyűjtött úgy forrást, hogy az ügyfelek azt hitték, a pénzükért a Quaestor Hrurira kötvényéből vásárolak, miközben a brókercég nem jegyzett számukra az értékpapírból. Emellett a Quaestor Értékpapír Zrt. ténylegesen forgalmazta a Hrurira kötvényeit. A Quaestor összesen 210 milliárd forint értékben adott el kötvényeket - ebből 150 fiktív kötvény volt -, a Quaestor Hrurira papírjaiból 60 milliárd kelt el.

A Bevának eredetileg csak az utóbbi 60 milliárd után kellett volna kártalanítást fizetni, és ügyfelenként 6 millió forintot. A kormánypárti képviselők viszont ezt a kártalanítást a nem fiktív kötvényekre is és az értékhatárt 30 millió forintra emelték, ennek eredményeként most a Quaesto-károsultak 190 milliárd forintot kapnak vissza.