Raskó György agrárközgazdász és vállalkozó véleményével szemben kiáll a magyar búzafajták mellett a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. Korábbi cikkünkben Raskó azt mondta, a Békés nevű búzafajta (ezt a Gabonakutató nemesítette - a szerk.) 5,5 tonnát hozott átlagban, míg a francia Euclide fajta hozama 8 és 10 tonna/hektár között szóródik, de lesz olyan tábla is, ahol 12 tonna lesz, illetve "a búzánál most jött el az idő, hogy a hazai fajták végleg kiszorulhatnak a termesztésből".
Ezzel szemben Szilágyi László, a kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozza: Raskó okfejtésének egyik legfőbb tévedése, hogy egy prémium (javító) minőségű magyar búzafajta termőképességét veti össze egy takarmánybúzáéval. Tudni kell, hogy a kiváló minőség és a nagy termőképesség sohasem jár együtt: az Euclide fajta termésátlagát egy magyar takarmánybúzáéval kellett volna összevetni és mindjárt más lett volna a helyzet - fogalmazott reagálásában Szilágyi. Úgy látja: Raskó György minden bizonnyal elkötelezett az Euclide fajtával szemben, erről tanúskodik, hogy ennél a fajtánál megelőlegezi még a 12 tonnás hektáronkénti termésátlagot is, a szegedi fajtát pedig "az egyik legjobb magyar fajtának" "sajnálja le" és sürgeti a magyar fajták kisöprését a termelésből.
A Gabonakutató véleménye szerint hazánkban csak akkor lehet jövedelmező búzatermelést folytatni, ha nem az olcsó gabonák piacán akarunk alacsony árainkkal érvényesülni (ebben a versenyben Kazahsztánnal, Ukrajnával vagy Romániával sohasem leszünk versenyképesek), hanem az európai országok átlagához képest korán, nagy mennyiségű, kiváló kenyérsütési minőségű árubúza árualappal jelenünk meg. Ennek azonban fontos feltétele az is, hogy a jelenleginél szűkebb körű, kiváló beltartalmi mutatókkal rendelkező búza fajtákat vessünk, és sokkal nagyobb mértékben figyeljünk oda a termesztéstechnológiára. Fontos lenne a kistermelők összefogása, hogy ők is egységes, kiváló minőségű árualappal tudjanak megjelenni a piacon. Kívánatos lenne ezért, ha az illetékes szervek támogatnák a minőségi búza termesztését, ezzel biztosítva a hazai és export árualapokat, a hazai termesztés becsületének megőrzését, nem adva teret a száraz közgazdasági érveléseknek - véli Szilágyi László.
Úgy látja, a "vagy nagy termés, vagy minőség" probléma mesterséges. Pillanatnyilag Magyarországon messze nem a genetikailag elérhető terméspotenciál a termésmennyiség növelésének legfőbb korlátja. A hazánkban termesztett fajták termőképességét technológiai okokból csak mintegy 50-60 százalékban használjuk ki. A hazánkban jelenleg is legnagyobb területen termesztett, kiváló beltartalmi minőség elérésére képes búzafajták termése jelentősen fokozható, nincs szükség a szinte csak keményítőtermelésre képes, alacsony fehérje- és sikértartalmú, későn érő fajták termesztésére. Ez utóbbi genotípusok magas terméspotenciáljuk révén valóban többet teremhetnek, azonban belőlük vegyipari adalékanyagok nélkül emberi fogyasztásra alkalmas kenyér nem süthető - húzza alá a Gabonakutató ügyvezetője.