Négy évvel a felszámolás megkezdése után végre lezárult a berentei és a tiszapalkonyai erőmű ügye. A Debreceni Ítélőtábla immár jogerős végzése értelmében az FMG-BUD konzorciumé lett a két - immár évek óta nem működő - erőmű. Ez egyben azt is jelenti, hogy az arab háttérrel rendelkező vesztes Duna Electric Hungary Kft. hiába kínált állítólag kétszer annyit, mint a nyertes pályázó, alaki-formai okok miatt a felszámoló BIS Csődgondnok és Tanácsadó Kft. kizárta őket.

Amint arról már több alkalommal beszámoltunk az erőműveket hat alkalommal sikertelenül hirdette meg a felszámoló, de a hetedik kísérletre már érvényes ajánlatot adott be az ukrán befektetői háttérrel rendelkedő FMG-BUD Kft., amely az AES Borsodi Energetikai Termelő és Szolgáltató Kft. -ért - ennek része a két erőmű - 604 millió forintot ajánlott. Ezt még tavasszal, az adásvételi szerződés április 17-i megkötését követően át is utalták a felszámoló cégnek.

A Duna Electric pályázatát a felszámoló azért nem vette figyelembe - s így ki sem nyitotta - mert a pályázati borítékot kilenc helyen lebélyegezték, így az alaki okok miatt nem felelt meg a pályázati kiírásban foglaltaknak. Érdekesség viszont, hogy a vesztes cég szerint erre a felszámoló egyik munkatársa szólította fel őket - de ez a most zárult bírósági eljárásban nem nyert bizonyítást.

Az Ítélőtábla a vesztes cég azon kérelmét is elutasította, hogy a bíróság nyissa fel pályázatukat és/vagy kötelezze a felszámolót egy új felszámolási pályázat kiírására. Így azonban továbbra sem egyértelmű, hogy az arab hátterű cég - amely a csődbe ment kapuvári húsüzemre is pályázott, de az üzemért végül nem fizetett - tényleg 1,2 milliárd forintot kínált volna a két erőműért.

A jogerős ítéletet követően immár csak az a kérdés, hogy mi lesz a palkonyai és berentei erőművek sorsa: újraindítják vagy szészerelik ezeket. Az FMG-BUD képviselői korábban a Napi.hu-nak elmondták: a két erőmű újraindítását tervezik - ráadásul ukrajnai szénnel. Az erőművek állapota  azonban több mint kritikus. Az amerikai tulajdonos AES cég ugyanis úgy hagyta ott az erőműveket, mint "eb a Szaharát" -  magyarul nem végezték-végeztették el a leálláshoz szükséges munkálatokat. Az időjárás és különösen  2012-es kemény tél, valamint a tolvajok súlyos károkat okoztak az erőművi berendezésekben. A szétfagyott és ellopott alkatrészek pótlása százmilliós nagyságrendű lehet és akkor még nem esett szó a négy éve mozdulatlanul álló turbinákról.

A nyertes cég az első ütemben állítólag - 2-2 kazánt helyezne üzembe az erőművekben. Feltételezések szerint így a hazai energia rendszer tartalék erőműveként is működthetne a két telep - és persze így a vevő jelentős bevételre is szert tehetne. Az ukránok a bővítésre is gondoltak: az energiatermelést napelemekkel bővítenék.

Bár a gazdaságossági és politikai okok az erőművek szétszerelése mellett szólnak, a berendezések jó része ugyanakkor csak ócskavasként értékesíthető, így az ebből befolyó pénz nagysága is kétséges.