Különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával 2015 tavaszán indult nyomozás a karcagi Kun-Mediátor Kft. ellen. A bróker Marcsika által futtatott cég a bedőlése előtt másfél évtizeden át rendre kifizette a bankinál lényegesen magasabb hozamokat - mindenki megelégedésére. Egy hétfői napon azonban nem nyitott ki, nem fizetett többé, ügyvezetője, Dobrai Sándorné, alias bróker Marcsika eltűnt - és csak 2016. december 7-én tartóztatták le Belize-ben.

Törték magukat az emberek Marcsika kegyeiért

Kapcsolódó

A karcagi zugbank esete lényegesen különbözik a könyvben szereplő többi ügytől. Hiányoznak a látványos kellékek. Díszletként sem bukkant fel benne például puccos brókeriroda, az ügyfelek megdolgozásán fáradozó, jól kiképzett ügynökhálózat vagy a figyelem felkeltését szolgáló reklámhadjárat. Éppen ellenkezőleg: a színhely egy egyszerű utazási iroda, ebben köttettek a megállapodások, és nem a cég próbált ügyfeleket toborozni, hanem azok törték magukat, hogy Marcsika színe elé kerülhessenek. A sok különbség mellett azért van egy lényeges hasonlóság is: akárcsak a brókerbotrányokban, a karcagi zugbank ügyében is megrezdülnek magasra vezető politikai szálak.

A történet végén, 2015 tavaszán bróker Marcsika, a kisvárosban addig köztiszteletben álló hölgy felkerült az Interpol körözési listájára, nehézsúlyú bűnözők társaságába (a szélhámosság "művészetében" nyújtott teljesítményével kiérdemelte ezt a helyet). A hatóságok a nyomozás lezárásáig ódzkodtak bármilyen adat nyilvánosságra hozatalától, de becslések szerint 1000-2000 ember pénze ragadhatott benn a zugbankban, a teljes kár pedig 10-20 milliárd forint is lehet.

Napi többmilliós befizetés

Durva becsléssel az jön ki, hogy naponta átlagosan 2,5-5 millió forintot fizettek be a Kun-Mediátorhoz a kuncsaftjai, köztük cégek is, akik/amelyek száma nagy valószínűséggel meghaladta az ezret. Karcag húszezer fős kisváros, így ez az ügyfélkör azt jelenti, hogy a település minden tizedik-huszadik lakójának közvetlen tudomása lehetett a konstrukcióról, azaz széles körben ismertnek kellett lennie a kft.-nél igénybe vehető sajátos határidős ügyletnek.

Ez felveti az üggyel kapcsolatos első politikai kérdést. Vajon a város legfontosabb politikai képviselői tudtak-e róla, mi folyt a Kun-Mediátornál? A választ az ellenzék az Orbán-kormány két miniszterétől várta azzal megfejelve, hogy esetleg nem voltak-e maguk is ügyfelei a zugbanknak? Egyikük a földművelésügyi tárcát vezető Fazekas Sándor, aki a rendszerváltástól kezdve 2010-ig a város polgármestere volt, másikuk a nemzetgazdasági miniszterré avanzsált Varga Mihály, aki a körzet egyéni országgyűlési képviselője volt 1998 és 2014 között. Mindketten az állítják, hogy semmit sem tudtak a dologról.

Politikai adok-kapok

A miniszterek kérdőre vonása azonban csak az egyik eleme volt a botrányt követő néhány napig tartó politikai csetepaténak. A felelősöket kereső parlamenti pártok egymásra mutogattak, hírbe hozva egymást a Kun-Mediátorral. A Jobbik a Fideszt, a Fidesz a Jobbikot tette felelőssé a csalássorozatért, de a baloldal sem maradt ki az adok-kapokból. A helyi Fidesz megtalálta a szocialista kötődésűnek titulált Épkar Zrt.-t, amelytől Marcsikáék ingatlant béreltek.

A hírbe hozott Épkar visszautasította a vádat és azzal tromfolt, hogy a karcagi Fidesznek inkább van elszámolnivalója, hiszen Dobrainé 2002 és 2010 között a fideszes vezetésű város turisztikai bizottságának külsős tagja volt. Ő szervezte az önkormányzat és az önkormányzati intézmények rendezvényeit, a helyhatóság politikusainak hivatalos és magánutazásait, és "több alkalommal volt látható karcagi és megyei fideszes politikusok társaságában".

A történetbe ugyanakkor elég nehezen illeszthető bele az Épkar-elem, hiszen a szocialisták holdudvarába sorolt vállalat végül a Fidesz-kormányhoz közeli cégekkel vásárolta be magát a Magyar Építő Zrt.-be. Hogy volt-e köze bármelyik pártnak a pénzgyűjtéshez, és ha igen, akkor valamiféle hallgatólagos koalíció tette-e lehetővé, hogy a Kun-Mediátor másfél évtizedig zavartalanul működjék, arra 2016 végén még nem tudjuk a választ.

Betétgyűjtés engedély nélkül

Akár volt politikai védőernyő a vállalkozás felett, akár nem, a hatóságok mintha elsiklottak volna a pénzváltó mellékes tevékenysége, az engedély nélküli betétgyűjtés fölött. Sőt a botrány kitörése után sem siették el, hogy hallassák a hangjukat. A pénzügyi felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank csak jóval a zugbank bedőlése után, tizenöt hónap vizsgálódást követően, 2016. július 5-én hozott határozatot a Kun-Mediátor ügyében. A sufnibrókercég akkor már felszámolás alatt állt, Marcsika eltűnése után egyébként egy percig sem működött. A jegybank ettől függetlenül "azonnali hatállyal" megtiltotta az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatás folytatását és 500 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a céget.

Károsultak remény nélkül

Ez persze kiverhette a biztosítékot a zugbank károsultjainál, akik attól tarthattak, hogy az MNB büntetésének kifizetése elviszi a cégben maradt összes vagyont. A jegybank közleménye azzal nyugtatta őket, hogy a követeléseik kifizetése a felszámolási eljárás során megelőzi a jegybanki bírság befizetését, magyarul: nem fordulhat elő, hogy a felszámoló kiegyenlíti a bírságot, és ezért nem marad forrás a hitelezők pénzére.

A károsultaknak amúgy nem lehetnek vérmes reményeik a befektetésük visszaszerzésére, legalábbis a Kun-Mediátor mérlege alapján a cégnek nincs annyi vagyona, amennyi elég lenne az átvert emberek kárának megtérítésére. A 2013-ban leadott beszámoló szerint a saját tőke mindössze 24 millió forint. Az előző évek soványka, 60-70 millió forint közötti árbevételével, 2-6 millió között mozgó nyereségével, mindössze 85 millió forint tartozásával nem tűnik izgalmas cégnek a Kun-Mediátor. A Dobrai család másik vállalkozása, a Múzeumkert Kft. még a Kun-Mediátornál is karcsúbb. Ennél a cégnél a nyomozás során mintegy 180 millió forintnyi vagyont tudtak zárolni.