A nyilvánosságra hozott adatokból az derül ki, hogy a tavalyi üzleti tervhez képest, a teljes, mintegy 36 ezer fős vállalatcsoporton belül, összesen 233 dolgozó hiányzott a 2015 december 31-i zárónapkor. A legnagyobb munkaerőhiány a MÁV-START Zrt.-nél volt, ahol az üzleti tervben felvázolt 14 235 fős létszámhoz képest 128 fő hiányzott év végén. A MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító (FKG) Kft.-nél, a tervhez képest 58 fős volt az elmaradás.
A legnagyobb foglalkoztató MÁV Zrt.-nél 18 093-an dolgoztak (a közfoglalkoztatottakat nem számolva), amely 17 fővel volt kevesebb az üzleti tervben megcélzottnál. A másik négy, kisebb MÁV leányvállalatnál még ennél is alacsonyabb volt a tervhez képest számított létszámhiány.
Mindenki nyugodjon le, a probléma megoldódik
A MÁV Zrt., a záró létszám feltöltését a tervnek megfelelően 2015 végére végrehajtotta - fogalmazott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, az országgyűlés honlapján megjelent válaszában. Fónagy János szerint a forgalommal összefüggő, hosszú betanulási és képzési idejű munkakörökben (forgalmi szolgálattevői, váltókezelői és kocsirendezői munkakörcsoportokban) az álláshelyeket folyamatos toborzással és képzéssel, gyakornoki program működtetésével töltik fel.
Az egyes szellemi munkát igénylő munkakörökben tapasztalható néhány fős létszámhiányt más munkakörökből történő átcsoportosítással pótolták. A MÁV-START Zrt . felvételt hirdetett mozdonyvezető gyakornokok számára, akiknek a képzése folyamatban van.
A pénztáros, jegyvizsgáló és kocsivizsgáló munkakörökben mutatkozó létszámhiány pótlására további munkavállalókat toboroznak, a kiválasztott gyakornokok képzése folyamatos. A MÁV FKG Kft. esetében az alacsony képzettségű fizikai munkakörökben volt létszámhiány 2015 végén, melyek feltöltését folyamatosan biztosítják - írta Fónagy.
Miközben a baj egyre nagyobb
Lapunk 2016 elején feltett kérdésére a MÁV-nál körülbelül 300 vasúti szakember hiányáról beszéltek, bár a részletes bontásban közölt adatok alapján még ennél is nagyobb hiányra lehetett következtetni.
A vasúttársaságnál ugyanakkor 2016. július elejére már közel 800 fős munkaerőhiányt ismertek el a sajtónak. A mára kialakult gondok látványosak: az akut munkaerőhiány kezelésére a MÁV - az állásbörzétől a hangosbemondós toborzásig - szinte minden kommunikációs eszközt megragadott. Az alkalmazottak alapbére ugyanakkor 2016-ban átlagosan 3 százalékkal emelkedett, amely annak tükrében még inkább szerénynek tűnik, hogy a teljes csoport dolgozóinak több, mint a fele a minimálbér és a bruttó 200 ezer forint közötti jövedelmi sávban keresett tavaly.
A munkaerőhiány oka azonban nem csak az elvándorlás, hanem az is, hogy nem érkezik megfelelő létszámú utánpótlás a tömegével nyugdíjba vonuló dolgozók helyére. A Vasutasok Szakszervezetének adatai szerint 2019-ig további 4 ezer MÁV-alkalmazott számára esedékes a nyugdíjazás.