A kormány hónapok óta ígéri, hogy az MVM Zrt. 100 százalékos állami tulajdonba kerül. Az állami befolyás mértéke ma is meghaladja 99,91 százalékot, ám a tulajdonosi körben maradt még hét-nyolc olyan kisrészvényes, akik egy-egy papírt a kilencvenes években vásárolt az MVM részvényeiből. Akkor voltak olyan tervek, hogy az állami energiacégből nyílt részvénytársaságot alapítanak - azt részben privatizálják, sőt tőzsdei tervek is felmerültek - így kerültek magánszemélyekhez MVM-részvények. Néhány önkormányzat is kisrészvényes, ezek az állami vagyonkezelőktől kapták a papírt fizetség fejében.

Az utóbbi négy évben a kormányt egyre inkább zavarta a kisrészvényesek jelenléte - ők mint tulajdonosok ugyanis, ha korlátozottan is, de ráláttak a társaság működésére, stratégiájára - igaz, a elhanyagolható tulajdoni hányad miatt a döntéseket érdemben befolyásolni nem tudják. Az MVM működésével kapcsolatos valódi döntések így az igazgatóság, a fejlesztési tárca, az MNV Zrt, a Miniszterelnökség és a kormány ötszögében születtek. A döntéseket a közgyűlés csak szentesíttette, ahol viszont még mindig volt lehetőség a kisrészvényeseknek egy-egy állami döntés visszásságaira felhívni a figyelemét.

Jön a kisajátítás

E korlátozott ellenőrzést szüntettetné meg a kormány a hétfőn beterjesztett törvényjavaslattal, amely lehetővé tenné az állam számára, hogy minden olyan cégben, ahol 90 százaléknál nagyobb befolyással rendelkezik, kiszoríthatja a kisebbségi tulajdonosokat, amennyiben a cég közfeladatot lát el, illetve nemzetgazdasági stratégiai feladat és szerepe van. A szabályozás nem példa nélküli, hisz a tőzsdéről kivonuló cégeknél is él a kiszorítási joga, vagyis hogy a kisrészvényeseket kötelezően kivásárolhatják.

Ennek analógiáján működne az állami kiszorítási törvény: nem kötelezően, de élhet ezzel a jogával az állam, amennyiben viszont a kisrészvényesek kivásárlása mellett dönt, az ellen nincs apelláta, vagyis menniük kell. Amennyiben nem adják át a kistulajdonosok a részvényeiket, akkor azokat érvénytelenítik. A kisajátítási árat a törvény a piaci árban vagy az egy részvényben jutó saját tőkében határozná meg, a kettő közül a magasabbat kell kifizetni.

A törvényjavaslat indoklása szerint a magyar államnak mint tulajdonosnak az az érdeke, hogy a döntéshozatal gyors és hatékony legyen, és biztosított legyen az üzletit titkok megőrzése - ezt a célt szolgálná a teljes államosítás.

Van magyarázat

A törvény indoklása szokatlanul hosszan indokolja a változtatást, azt számos európai bírósági, alkotmánybírósági döntéssel igyekszik körülbástyázni, hisz joggal számít rá, hogy a kisrészvényesek egy csoportja a kisajátítást nem fogja annyiban hagyni. A Vs.hu korábbi cikke szerint a kistulajdonok között hét magánszemély, három önkormányzat és három gazdasági társaság szerepel. Egyikük a Pannon-Váltó Ingatlanbefektetési és Vagyonkezelő Nyrt. Egy másik részvényes a Pannónia Nyugdíjpénztár, amely döntően a villamosipari dolgozókat szolgálja ki, és mint ilyen, jellemzően együtt szokott szavazni az állam képviselőjével.

Részvényes még a Szent György Lovasclub, amely Mártha Imre érdekeltsége (aki 2008-2010-ben az MVM vezérigazgatója volt), a Napi.hu főszerkesztője, Korányi G. Tamás, valamint Jászay Tamás, aki a magyar piacról távozóban lévő német energiacég, az RWE képviselője - írta a Vs.hu.