A kiskereskedelmet sújtó munkaerőhiányról szóló sorozatunk első részében a Penny Market és a Tesco logisztikai központjainál készítettünk riportot, melyben a dolgozók mondták el, hogyan látják a helyzet. Sokan arról számoltak be, hogy kevesen vannak, nehéz a munka és nagy a jövés-menés a bázisokon.

A második részben az érintett boltláncokat - a hat külföldi hátterű céget (az Aldit, az Auchant, a Lidlt, a Pennyt, a Spart és a Tescót) - kérdeztük. Így kiderült, hogy vállalatonként eltérő munkakörökben érzékelik fokozottan a dolgozóhiányt, de vannak szakmák, ahol általánosnak mondható az üresedés. Az egyes pozíciókban elérhető bérekről csak a két legnagyobb diszkontlánc adott részletesebb összegzést.

Kapcsolódó

A megkeresésünkre csak a Penny Market nem nyilatkozott: ők a későbbiekre ígértek egy átfogóbb választ. Összeállításunkban a szövetkezeti és franchiserendszerben működő magyar láncok azért nem szerepelnek, mert a hálózatukhoz tartozó boltok sok-sok különálló cég tulajdonában vannak, boltjaik nagyon eltérő méretűek és a bérek nem egységesek.

Kik után folyik a hajsza?

Az árbevételi adatok alapján piacvezető Tesco szerint jelenleg is érezteti hatását a munkaerőhiány - folyamatosan vannak nyitott pozíciók, országszerte százas nagyságrendben. A szakképzett munkaerő felvétele jelenti a nagyobb nehézséget: így például több hús-, baromfi- és csemege-sajt eladóra, valamint pékre lenne szükségük, míg a raktározásban a targoncások a legkeresettebbek. Logisztikai központjaikban a nyár folyamán - ahogy ez az Napi.hu riportjából is kiderült - komissiózó munkakörben voltak létszámproblémáik, de a cégnél úgy látják, ez a fennakadás mostanra rendeződni látszik. Bár a gyáli elosztóbázison dolgozók beszámolója alapján e munkakörben óriási a fluktuáció, a Tesco szerint a probléma nem kiterjedt: az elmúlt hónapokban felvett komissiózók 70-75 százaléka a cégnél maradt.

A Sparnál ugyancsak folyamatosan érzékelik a munkaerő hiányát. Szeptember első felében a helyzetet nehezítette, hogy az iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott diákjaik a beiratkozás, illetve a tantárgyak felvétele miatt nem tudtak munkát vállalni. A társaságnál eladó, pénztáros, valamint reszortfelelős (áruházi osztályvezető) posztokra a legnehezebb dolgozót találni. Szintén hiány van sofőrökből, valamint a bicskei húsüzemben hentesekből van kevés. Logisztikai területen a lánc lassítani tudta a komissiózó munkakör fluktuációját, mivel tavaly ismét átdolgozta a teljesítménybérezési rendszert.

A Lidltől megtudtuk, hogy immár nem érzékelnek munkaerőhiányt és a vállalathoz beérkező álláspályázatok száma továbbra is magas. Azt ugyanakkor megjegyezték, hogy a speciális képesítést igénylő, targoncavezetői feladatkör betöltésére a legnehezebb munkatársat találni. A komissiózó feladatkörről annyit mondtak: az elmúlt hónapokban a vállalatnál erőteljesen emelkedett a jelentkezők száma. Ennek eredményeként az új, komissiózó feladatkörbe belépő munkavállalók nagy többsége a Lidl alkalmazásában marad.

Az Auchan válaszában utalt az országos szintű munkaerőhiányra, egyben beszámolt arról, hogy leginkább a fizikai munkakörökben, azaz pénztáros, eladó és árufeltöltő, valamint host és hostess posztokon lenne szükségük emberekre.

Az Aldi pedig azt közölte: folyamatosan szükségük van új dolgozók felvételére, mivel a cég terjeszkedő fázisban van. Tapasztalataik alapján ma megfelelő bolti eladót a legnehezebb találni a piacon - legalábbis nehezebb, mint egy-két évvel ezelőtt. A német diszkontnál dolgozók száma az utóbbi 14 hónapban kétszáz fővel nőtt, miközben jelenleg több mint kétezer dolgozónak ad munkát a vállalat - és zajlik a felvétel különböző posztokra. Az áruházakban elhelyezett hirdetések alapján bolti eladónak már egy napon belül be lehet állni az egyes Aldi-egységekben.

Időnként tovább kell maradni és akad, aki kívülről jön

A Tescónál elmondták: a raktárakban és az üzletekben a túlóra bizonyos időszakokban - mint például a nyári szabadságolás - a legjellemzőbb.

A Sparnál szintén szezonális jellegű túlóra-gyakorlatról nyilatkoztak. Ilyen esetek akkor fordulnak elő, amikor a fluktuáció, illetve a munkaerőhiány okozta kieső időket nem tudják diákmunkaerővel pótolni, illetve vannak olyan munkaköreik, ahol egyáltalán nem tudnak diákokat alkalmazni, így egyes esetekben nőhet a túlórák száma.

A Lidl munkavállalói keretidőben dolgoznak, így előfordulnak hosszabb illetve rövidebb munkanapok is. Az irányadó, hogy a keretidő túllépése ne történjen meg.

A rendkívüli munkavégzés lehetőségét az Auchan is alkalmazza, amely - akárcsak a Lidl - külön felhívta a figyelmet, hogy a túlórákat csak a jogszabályi keretek között osztják ki és az előírásoknak megfelelően fizetik meg.

A Tesco boltjaiban és raktáraiban is él munkaerő-kölcsönzéssel - beszámolójuk szerint szezonálisan változó arányban. Ezzel szemben a Sparnál és az Aldinál nincsenek kölcsönzött dolgozók, miközben a Lidlnél jelenleg mindössze 3 főnyi kölcsönzött munkatárs tevékenykedik a mintegy négyezer fős munkavállalói gárda sorában.

Az Auchannál elmondták, hogy együttműködnek egyes munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégekkel. Felhívták a figyelmet, hogy elsősorban arra törekszenek, hogy saját munkatársakat alkalmazzanak, de kiemelt időszakokban, illetve bizonyos esetekben, amikor az áruházi munkaszervezés ezt megkívánja, foglalkoztatnak külsős munkaerőt is.

Hol mennyi a fizetés?

Az áruházaktól kapott válaszok alapján a leginkább kényes téma számukra a bérezés. Ugyanis a konkrét fizetésre vonatkozó kérdésre az Aldi és a Lidl kivételével a boltláncok többsége nem adott értékelhető választ, csak a már eddig is ismert béremelések mértékét mondták el újra.

A Tesco válaszában nem kívánta részletezni az egyes, nem vezetői munkakörökben elérhető kereseteket. Megismételték a korábbi hírt, mely szerint idén 3.5 milliárd forintot fordított bérfejlesztésre, amely átlagosan 11 százalékos béremelést jelentett 14 ezer, nem vezető beosztású munkatársunk számára.

A Spar a bérekre vonatkozó kérdésre nem adott konkrét választ. Annyit közöltek csupán, hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével egyeztetve januártól emelték a fizetéseket. Évközi béremelésekre a hálózatnál nem került sor.

Az Auchan ugyancsak titokként kezeli a munkabéreket. Csupán a korábban már nyilvánosságra került adatokat ismertette a cég: összesen mintegy 1,2 milliárd forintot fektettek be a meglévő és a leendő munkatársak bérfejlesztésébe. Idén átlagosan 10 százalékkal növelték áruházi dolgozóink bérét, ám az emelés már tavaly októbertől életbe lépett. A bérfejlesztéssel párhuzamosan minden auchanos dolgozó több juttatást is kapott, például kiterjesztett baleset- és életbiztosítást.

A Lidlnél szeptembertől a raktári dolgozók átlagos havi bruttó bére 285 744 forint, amely 2015-höz képest 20,87 százalékos emelkedést jelent. A bolti dolgozók esetében az átlagos havi bruttó bér 281 556 forint, amely 23,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A hálózatnál mindkét munkakör munkavállalói számára ingyenes egészségügyi magánklinikai csomagot - folyamatos ingyenes orvosi ellátást és vizsgálatot-, valamint 100 százalékos munkába járási költségtérítést, Erzsébet és Lidl kártyára történő összesen átlagosan további bruttó 33 083 juttatást biztosít.

A keresetekről a leginkább részletesen az Aldi nyilatkozott, a boltlánc az elérhető legmagasabb béreket ismertette. Elmondták: sok bolti alkalmazott (árufeltöltő, kasszás, boltvezető-helyettes) heti 20-30 órákban dolgozik, azaz nem jut minden napra 8 órás munkaidő. A boltvezetőknél viszont heti 40 óra, azaz napi 8 óra a napi munkaidő, ők is kapják a legtöbbet.

Elérhető legmagasabb fizetések az Aldinál
MunkakörBruttó bér (forint)
Raktári komissiózó (heti 20 óra)148 150
Raktári komissiózó (heti 30 óra)222 225
Bolti árufeltöltő (heti 20 óra)108 250
Bolti árufeltöltő (heti 30 óra)162 375
Kasszás (heti 30 óra)222 225
Boltvezető-helyettes (heti 25 óra)271 250
Boltvezető-helyettes (heti 30 óra)325 500
Boltvezető-helyettes (heti 40 óra)434 000
Boltvezető543 300
Forrás: cégközlés

Az Aldi egy boltvezetőnek havonta 543 ezer forintos bruttó bért adhat. Az a boltvezető-helyettes, aki hetente szintén 40 órát dolgozik, 434 ezer forintos bruttót kaphat. A boltvezető-helyettesek legmagasabb fizetése heti 30 órás munkáért több mint 325 ezer forint, a 25 órában dolgozóké pedig 271 ezer forint.

A kasszás munkakörben heti 30 óra munkaért 222 ezer forint jár. Az árufeltöltőknél pedig heti húsz órában 108 ezer forint, hat órában pedig 162 ezer forint a bruttó fizetés. Az Aldi válaszából kiderült az is, hogy az elérhető legmagasabb bérek valamennyi áruházra vonatkoznak, tehát egy vidéki egységben ugyanannyi, mint egy vidékiben. A cégnél a bruttó bérek mellett van egy juttatási csomag, amely tartalmazza a vasárnapi pótlékot, az Erzsébet-utalványt, a boltvezetők és helyetteseik pedig egyéb prémiumot is kaphatnak.