Amióta a tüntetések 2019-ben megzavarták Hongkong gazdaságát, a tehetős kínaiak alternatív helyeket keresnek vagyonuk tárolására. Szingapúr vonzónak bizonyult, mert nagy mandarin kínai nyelvet beszélő közössége van, és sok országgal ellentétben itt nincs vagyonadó. A koronavírus-járvány alatti időszakban, ahogy a kínai állam egyre inkább célba vette a gazdagabb magánszemélyeket, felgyorsult a folyamat.

A tendencia tavaly felerősödni látszott, miután Peking hirtelen lecsapott az oktatási ágazatra, és hangsúlyt fektetett a "közös jólétre", ami lényegében egy általános vagyonkielégítést hirdet, de inkább azt tapasztalják, hogy egyes vagyonosokat kipécéznek. A CNBC szingapúri cégekkel készített interjúiból kirajzolódik, hogy egy egész üzletág szerveződött a tehetős kínaiak köré, akik vagyonukat a városállamba helyeznék át.

Jellemzően ezek magántulajdonban lévő cégeket hoznak létre, amelyek egy tehetős család számára kezelik a befektetéseket, megtakarításokat. Szingapúrban egy családi iroda létrehozásához általában legalább 5 millió dolláros (1,65 milliárd forint) vagyon szükséges.

A gazdag kínaiak úgy vélik, hogy Kínában rengeteg lehetőség van arra, hogy vagyont szerezzenek, de nem biztosak abban, hogy biztonságos-e számukra ott pénzt parkolni. Kína gyors gazdasági növekedése néhány évtized alatt milliárdosok százait termelte ki. A Forbes szerint tavaly a dollármilliárdosok száma 626-ra emelkedett, ami a második legtöbb az Egyesült Államok 724 milliárdosa után.

A nemzetközi utazásra vonatkozó, a Coviddal kapcsolatos korlátozások szintén felgyorsították a gazdag kínaiak érdeklődését a szingapúri családi irodák létrehozása iránt. A városállamnak van egy globális befektetői programja, amely lehetővé teszi, hogy azok a felnőttek, akik legalább 2,5 millió szingapúri dollárt (593,3 millió forintot) fektetnek be, állandó tartózkodási engedélyt kérhetnek.  

A világjárvány kezdete óta néhány kínai állampolgár úgy találta, hogy a kínai kormány a vírus elleni védekezésre hivatkozva felfüggesztheti az útlevélkiadást és -megújítást. Az útlevelek felfüggesztésével kapcsolatos augusztusi online kérdésre válaszolva a kínai Nemzeti Bevándorlási Hivatal azt mondta, hogy csak azoknak állít ki ilyen dokumentumokat, akiknek elengedhetetlen vagy sürgős okuk van az ország elhagyására. 

2020-ban Szingapúrban mintegy 400 családi iroda működött az ország gazdaságfejlesztési hivatala szerint. A hatóság 2021 vége óta nem frissítette a számot, és a CNBC-nek nem adott további kommentárt. A szingapúri családi irodák létrehozásában segédkező helyi cégek becslése szerint most több százan lehetnek.

Az Oroszország és Ukrajna között zajló háború bizonytalanságot okozott azoknak a kínai állampolgároknak, akik családi irodát szeretnének nyitni Szingapúrban. Mivel Kína kijelentette, hogy ellenzi a szankciókat, ezzel szemben Szingapúr a hónap elején csatlakozott az Egyesült Államokhoz és az EU-hoz az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésében, és a jelentések szerint befagyasztotta a szankcionált orosz magánszemélyek és szervezetek helyi bankszámláit. Ez a hír a jövőben akár elijesztheti a vagyonos kínaiakat a szingapúri vagyonkimentéstől.