Az internetes portál szerint L. Simon László március elején jogerősen elvesztette a testvérével szemben évek óta folyó perét. A Győri Ítélőtáblán született ítélet szerint nem ő a bikavölgyi szőlőföldek és gyümölcsösök jogos tulajdonosa, hanem az öccse, Simon Gábor.
Az Agárd környéki földek eredetileg Simon Gábor tulajdonában voltak, de ő más irányú érdeklődése miatt 2010 környékén hajlott rá, hogy eladja L. Simon Lászlónak a birtokot. A papírozás meg is történt, de a fideszes képviselő nem fizette ki a szóbeli megegyezésben szereplő összeget, annak ellenére, hogy arra még a 2010-es parlamenti választás előtt ígéretet tett. Ezért a kisemmizett testvér pert indított.
Az öt évig folyó eljárás másodfokon L. Simon teljes pervesztességével ért véget. A 24.hu információja szerint az ítélőtáblán kimondták, hogy a földek tulajdonjogát vissza kell írni Simon Gábor nevére. L. Simonék azonban hetek óta nem vesznek tudomást az ítéletről, és nem reagálnak Simon Gáborék megkereséseire sem.
A "nagybirtokos" L. Simon körül jó ideig egymást érték a földbotrányok - emlékeztet a 24.hu. Ezek között említi, hogy 2014-ben kiderült, az akkor a Miniszterelnökség parlamenti államtitkári pozícióját betöltő L. Simon cége, a Simon és Simon Kft. néhány év alatt 63 millió forintos állami támogatást kapott kisebb tételekben, ami némileg ellensúlyozta a 100 milliós veszteséget.
Kiderült, hogy éppen a politikus a borászata és panziója előtt húzódó 7 kilométeres mellékutat újították fel 800 milliós költséggel a Velence tavi fejlesztésekre hivatkozva.
A 24.hu emlékeztet a barackmagos üzletre is, amikor a politikus saját magáról elnevezett borászata olyan zacskózott sárgabarackmagot dobott piacra, amit rákellenes hatású, méregtelenítő szerként reklámoztak, holott semmi nem igazolta a gyógyító hatását.
L. Simonnak végül távoznia kellett a Miniszterelnökségről, de ezután sem lett vége a botránysorozatnak: 2016-ban kiderült, hogy a politikus házas- és üzlettársa, Vass Eszter 281 millió forint értékben nyert állami földeket árveréseken, de sem L. Simon vagyonnyilatkozatából, sem a család cégeinek beszámolóiból nem derül ki, honnan volt pénzük a földekre. A pervesztesség ezeket a későbbi szerzeményeket nem érintette - jegyzi meg a 24.hu. A portál megkereste L. Simont, de választ nem kaptak a kérdéseikre.
Képünk forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán