A járvány sem törte meg a lakossági vásárlóerőt a kiskereskedelemben: ebben a - Magyar Nemzet szerint - nagy szerepe volt a hitelfizetési moratóriumnak, miközben a karanténintézkedések miatt az otthonléttel megnövekedett napi bolti fogyasztás. A láncok bevételei nőttek is, miközben még a kiskereskedelmi különadó sem rontotta a jövedelmezőségüket, pedig még olyan nehezítő tényezők is voltak, mint az idősek vásárlási sávja, vagy a 19 órai boltbezárás, illetve az iparcikküzletek nyitvatartásának átmeneti szünetelése.
A forgalma alapján első helyre lépett Lidl diszkontlánc a tavalyi üzleti évben 667 milliárd forint nettó árbevételt termelt, szemben az előző 551 milliárd forintos eredményt. Ezzel meghaladta a korábban évekig piacvezető Tesco-hálózat pandémia előtt elért, 591 milliárdos árbevételét. A Lidl nyeresége tavaly 28,4 milliárd forintra rúgott, míg egy évvel korábban 28,6 milliárdot mutatott. Az ágazati adó tízmilliárd forintot meghaladó összegének befizetése után érték ezt el. A külföldi tulajdonosoknak elutalt osztalék 21,6 milliárd forint volt a láncnál.
A Tesco is tudott osztalékot fizetni: február végén zárult a második olyan üzleti éve, amely után harmincmilliárd forintnyi osztalék járt a részvényeseknek. Náluk viszont kétszázalékos bevételcsökkenés mellett 1,574 milliárd forint veszteséget számoltak. A Tescónál a különadó 9,7 milliárd forintos kiadást jelentett, az adózás utáni eredmény éves összevetésben 33,4 milliárd forinttal lett kisebb, és mínuszba fordult.
Más különadót fizető iparági szereplőknél is futotta osztalékra: a haszon után az Auchan és a Spar tíz-tíz milliárd forintban állapították meg a külföldi kifizetéseket.