Július elején nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították a „Kiskunlacháza XXVI - homok, kavics” védnevű bányaterület hasznosítását. Ezzel kiemelve az országos, valamint a helyi építési és egyéb hatósági szabályozás hatálya alól.

A teljes 303 hektáros terület bányászati jogát nem a Lacházi Kavicsbánya Kft. nyerte el tavaly nyáron zárt állami pályázaton, hanem annak jogelődje, a Kvarchomok Bányászati és Feldolgozó Kft., azonban mindkét cég ügyvezetője Balázs Attila, tulajdonosa pedig az általa birtokolt Bayer Construct Zrt. - írja a Népszava.

Kapcsolódó

Az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kérelmére a Pest Megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Osztálya augusztus elején összevonta a Kvarchomoknak hasznosításra átadott bányatelkeket, így vált egy tömbbé a 303 hektár. A bányanyitáshoz már csak a környezetvédelmi működési engedélyt kellett megszerezni.

A kérelmet elbíráló Pest megyei kormányhivatal egymás után kétszer is elutasította a szomszédos délegyházi területen a Precíziós Agrokémia Zrt. bányanyitási kérelmét a „termőföld mennyiségi védelme és közegészségügyi szempontok” miatt.

Most végül megkezdheti a kavicskitermelést a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánhoz köthető Balázs Attila cége a Kiskunlacháza- Délegyháza közötti hatalmas bányaterületen. Balázs Attila cége első körben a teljes 303 hektár bányászatára kért engedélyt, ahonnan összesen 23,8 millió köbméter ipari ásványvagyont termelnének ki 2055-ig.

Az előírt 60 nap helyett négy hónap alatt bírálta el a kérelmet és végül nem a teljes területre, csak az első ütemre – 90 hektárra - adta ki az engedélyt.

A kérelmező nem tagadta, hogy a kitermelés következtében „a terület tájbeli átrendeződése bekövetkezik”, hatalmas új tórendszer jön létre.

Ráadásul menet közben kiderült, hogy az érintett önkormányzatok építési szabályzataival nincs összhangban a bányanyitás, de a délegyházi önkormányzatot sem győzték meg - írja a portál.

A kormányhivatal kikérte a környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalását, amely első körben visszautasította a Kvarchomok bányanyitási kérelmét. A cégből erre kivált egy új társaság a Lacházi Kft., amely egyeztetést kezdeményezett a hatóságokkal és kiegészítő dokumentációt nyújtott be idén január 17-én. A csatolt szakvélemény szerint a közeli településeken legfeljebb 5-15 centiméteres talajvízsüllyedés várható az első ütemben. 

A természetvédelmi aggályokról megállapították, hogy a tavak „kiváló vizes élőhelyekké” alakíthatók, a cég vállalta egy 1 kilométeres partszakasz mintaszerű létrehozását. A gond csak az, hogy az első ütemben egy 50 hektáros tó, a végére pedig 7 új tó keletkezik 200 hektár vízfelülettel sok kilométeres parttal. Az ügyfélként bejelentkezett környékbeliek által panaszolt por- és zajterhelésről pedig megállapították, hogy legfeljebb száraz, napos időben lesz „jelentős”, de a 24 órás átlagérték nem haladja meg az előírtat.
Mindent összevetve a Pest megyei kormányhivatal végül nem talált kizáró okot a tervezett tevékenységgel kapcsolatban és egy nappal a kiegészítő dokumentáció beérkezése után kiadta a bányanyitáshoz szükséges engedélyt - írja a Népszava.

A Precíziós Agrokémia ellen is fellépő település polgármestere, Riebl Antal „kifejezetten ellenezte” a bányanyitást. Beadványában hosszan sorolta az ellenérveket a talajvízcsökkenéstől a Kiskunsági Nemzeti Park közelségén át az eltűnő termőföldig.