A kártérítési per alapja az, hogy a magyar tulajdonban lévő Nád Kft. 2007 elején hitelből kezdte meg Bátonyterenyén egy mikroszaporító üzem építését, amely bázisa lett volna egy magyar nemesítésű növényen alapuló, országos energianád-termeltetői rendszernek, ám több mint félmilliárd forint elköltése után leállt a projekt a félbemaradt finanszírozás miatt.

A tanú a Fővárosi Törvényszéken a 2009 óta zajló per újabb fordulójában, a mintegy hat órán át tartó meghallgatásán több, a nádprojekttel kapcsolatos, az MVM, valamint leányvállalata, a Paksi Atomerőmű igazgatósági döntéseiről is bemutatott iratokat az MTI beszámolója szerint. Tanúvallomása szerint az MVM egy befektetési és vagyonkezelési megállapodás értelmében az Aquifexen és a Meinl Bankon keresztül utalt három tételben 3 millió eurót a projekttársaságnak. Időközben egyik leányvállalatával ellenőriztette is a beruházás állapotát, amely cég - Szász András tudomása szerint - ugyan mindent rendben talált, az MVM mégis felfüggesztette egy idő után a finanszírozást, bedöntve ezzel a projektcéget.

Az MVM jogi képviselői a tárgyalás korábbi szakaszában többször leszögezték, hogy az áramtársaságnak semmi köze ahhoz a pénzhez, amiből az energianád projekt üzemének építése megkezdődött, így a kártérítési követeléshez sem. Ezzel szemben Szász András, aki két éven át az MVM-et vezető Kocsis István főtanácsadója is volt, részletesen beszámolt arról, miként és miért finanszírozta az MVM a Nád Kft. projektjének beindítását. Elmondta, az áramtársaság a befektetést követően üzletrészt is kívánt szerezni a cégben, a biomassza termeléssel kapcsolatos uniós elvárásokat és a saját erőműfejlesztő stratégiáját is szolgálva.

Az ügyhöz tartozik az is, hogy a Nád Kft. ügyvezetője feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) amiatt, hogy el akarták tulajdonítani a programját. Az ügyben folyik a nyomozás. Szász András az MTI ezzel kapcsolatos kérdésére azt mondta, szerinte a program-eltulajdonítási kísérletnek köze van ahhoz, hogy az MVM "kiszállt" a nádprogramból. Szász András stratégiai hibának nevezte, hogy az MVM kiszállt a nádprojektből, amivel állítása szerint ő is kínos helyzetbe került. A programot az Magyar Tudományos Akadémia energiaügyi bizottságával és a Budapesti Műszaki Egyetemmel is megvizsgáltatta, az elemzések után "óriási perspektívát" látott benne. Ezért például a képviselt cégén, az Aquifexen keresztül megvásárolt egy üzletrészt, és közreműködött más befektető felkutatásban is. Úgy vélte, a projekt nemzetközi sikerrel kecsegtet, s közölte, amennyiben sikerül a projektet megvalósítani, az Aquifex vissza kívánja fizetni az MVM befektetését.

Szász András elmondta azt is, "az MVM több milliárd forintot dobott már ki az ablakon amiatt, hogy az energianád projekthez hasonlóan félbehagyott befektetéseket, és 2008 ősze óta, vagyis Kocsis István vezérigazgató távozása és a belső vizsgálatok beindulása óta nem hajlandó tárgyalni, kizárólag perekben akarja érvényesíteni a vélt igényeit". Szólt arról is, hogy az általa vezetett spanyol Puerto2006-Sl. befektetési cégtől Baji Csaba, az MVM elnök-vezérigazgatója korábban komoly összegeket vett fel tanácsadóként, ismerte az MVM Aquifexen keresztül szervezett projektjeit és semmilyen kifogást nem emelt velük szemben. Mióta vezetője lett az áramtársaságnak, nem hajlandó tárgyalni senkivel egyik ügyben sem, pedig több, perben felmerült kérdést is tisztázni lehetett volna már - tette hozzá.

A per szeptember 14-én újabb tanúk meghallgatásával folytatódik.

A keddi tárgyaláson szóba került az is, hogy Szász Andrást az NNI gyanúsítottként hallgatta ki más, az MVM-hez köthető befektetési ügyekben.