Háttérszámításokat kell letenniük az asztalra a napokban az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknak arról, hogy egy többéves, harmincszázalékos béremelési programnak milyen költségvonzata van - mondta a lapnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője.
A bértárgyalások első lépése, hogy az önkormányzatok a cégektől bekért adatok alapján a bérrendezéshez szükséges forrásigényüket meghatározzák, ezt követően akár állami kiegészítésre is számíthatnak.
A szakszervezeti vezető szerint - hasonlóan a postához, a Volánokhoz, a MÁV-hoz vagy a vízügyi szolgáltatókhoz - legalább hároméves, harmincszázalékos béremelésre van szükség, mivel az önkormányzati cégeknél elérhető keresetek leszakadtak az állami fenntartású intézményeknél megkereshető bérektől. Ennek pedig az a veszélye, hogy például egy BKV-nál dolgozó buszvezető piacképesebb, magasabb bérezésért hamarosan valamelyik Volán-társasághoz szegődhet. A jelenség súlyos következményekkel járna: a budapesti cégnél a már amúgy is jellemző munkaerőhiány tovább nőne, így akár a közszolgáltatás is veszélybe kerülne.
A járandóságok rendezésének elmaradása akár a járatok üzemeltetésében is gondot okozhatna Mészáros Melinda felidézte, hogy az érdekképviselet már korábban elkészítette azokat a számításokat, amelyekkel tárgyalóasztalhoz ülnének az érintett cégekkel és a fővárosi önkormányzattal. A BKV-nál például 2017 és 2019 között harmincszázalékos béremelésre tehetnek javaslatot. Az éves bontásról nincs külön terv, viszont az idei évre a megállapodáson felül további öt százalékot tart indokoltnak a szakszervezet. Emellett a közlekedési cégnél az éves cafeteria-keret 36 ezer forintos megemelését is szükségesnek tartják.