Nevet vált Magyarország piacvezető tankönyvkiadója: február 1-jétől Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. néven, a közismert NTK rövidítést megtartva, működik tovább a finn Sanoma Learning cégcsoporthoz tartozó Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. A változás a kiadó tevékenységét nem érinti, a névcsere egy törvénymódosítás miatt szükséges - mondta Kiss János Tamás, az NTK vezérigazgatója (képünkön) sajtótájékoztatóján. (A februártól hatályos jogszabály-módosítás szerint állami és nemzeti névvel csak azok a társaságok működhetnek tovább, amelyek tartós állami tulajdonban vannak.)

Ennél is nagyobb változást hoz azonban 2013 az NTK és a többi tankönyvkiadó számára, ugyanis az ősszel kezdődő tanévtől hatályos az új Nemzeti alaptanterv és az ahhoz kapcsolódó kerettantervek, hamarosan új tankönyvrendelet lép életbe, valamint állami irányítás és kontroll alá kerül a tankönyvterjesztés. Kiss János Tamás szerint az NTK felkészült a változásokra és amennyiben időben megszületnek és kivitelezhetőek a szabályok, akkor a szeptemberi iskolakezdésig elkészíti és eljuttatja az iskolákba kiadványait.

A kiadóknak másfél hónap alatt kell átdolgozniuk könyveiket

Idén szeptembertől az új kerettanterveket az 1., az 5. és a 9. évfolyamban kell bevezetni (majd felmenő rendszerben a következő években a többi évfolyamban), s a kiadóknak ezekhez igazítani tankönyveiket. Az első évfolyamban az új iskolaévtől bevezetik az "ingyenes" tankönyveket (az iskoláknak kötelező ingyenesen biztosítani ezeket a diákoknak) tartós tankönyvekkel (ezek általában keménytáblás, fűzött kiadványok, amelyek több évig használhatók). A végleges kerettantervek 2012. december 21-én jelentek meg, a kiadók ezt követően kezdhették el a kiadványok átdolgozását. Az NTK már elvégezte a változtatásokat, s kezdeményezte a kiadványok tankönyvvé minősítési eljárásait. A készség- és képességfejlesztés mellett a jelenlegi oktatási kormányzat bizonyos ismereteket és nevelési célokat is viszont kíván látni az új tankönyvekben. (Az NTK vezérigazgatója szerint egyes könyveket jobban, másokat kevésbé érintett az átdolgozás, jelentősebb változás az irodalom és történelem tantárgyaknál volt).

A tankönyvvé nyilvánítás azért szükséges a kiadóknak, mert az iskolák az ingyenes tankönyvellátás (állami támogatás felhasználásával) csak a tankönyvjegyzéken szereplő kiadványok közül választhatnak. A nagy múltú, széles szakmai és beszállítói körre támaszkodó, biztos anyagi háttérrel rendelkező NTK-nak nem okozott gondot a kiadványok új követelményeknek megfelelő átdolgozása, ám a kerettantervek kései, tavaly decemberi megjelenése és az új tankönyvrendelet (aminek kiadását február 15-ig ígérte a szaktárca) jelentős nehézségeket okoz a kisebb kiadóknak. A jelenleg hatályos tankönyvrendelet szerint ugyanis az iskolák február 28-ig rendelhetnek a 2013-14-es tanévre a kerettantervekhez igazodó könyveket és munkafüzeteket, így elméletileg a kiadóknak addig át kellene dolgozniuk kiadványaikat és tankönyvvé minősíttetni azokat. A minősítési eljárás eddig mintegy 3 hónapot vett igénybe. Döntés még nem született, de várhatóan az új tankönyvrendeletben március végéig meghosszabbítja majd az iskolák könyvrendelési határidejét, ez az 1., 5. és 9. évfolyamokban pedig kitolódhat akár május-júniusig - derült ki az NTK sajtótájékoztatóján.

Béka a kiadók torkán: növelnék a terjesztői árrést

A rendelettervezet szerint az iskolák március 31-ig adhatnák le könyvrendeléseiket, amit június 15-ig pontosíthatnak, a terjesztésért felelős, monopol helyzetbe hozott, állami Könyvtárellátó Kiemelten közhasznú Nonprofit Kft.-nek (Kello) pedig tíz nap alatt kellene összesítenie a rendeléseket. A kiadók így június végén egyszerre, egytömegben értesülhetnek arról, hogy hány könyvet rendeltek tőlük, hányat kell legyártatniuk augusztus közepéig. Az NTK vezérigazgatója szerint ez esetlegesen problémát okozhat a kiadóknak, főleg a pótrendeléseknél és a visszáruk (kifogásolt, cserélt könyv) kezelésében. Tavaly októbertől a Kello felel az országos tankönyvterjesztés megszervezésért, az iskolák csak e szervezettel állhatnak szerződéses kapcsolatban. Kiss János Tamás szerint további problémát jelenthet, hogy a terjesztés részletszabályai még nem ismertek, így az sem, hogy a folyamat végén miként jut el a pénz a kiadókhoz, valamint az is, hogy a terjesztő és kiadók közti árrést növelni kívánja az állam. Az évi mintegy 12 milliárd forintos forgalmat bonyolító piacon eddig 12-17 százalék körül alakult az árrés, amiből mintegy 2 százalék volt a terjesztői haszon - mondta lapunk kérdésére a vezérigazgató. A Kello most növelni kívánja az árrést, ami a kiadók hasznának csökkentését jelentené. Új szabályozás híján még az sem ismert, hogy a Kello hogyan vonja be a korábbi elosztókat, terjesztőket és iskolai tankönyvfelelősöket az új terjesztési rendszerbe (korábbi hírek szerint pályázaton választanák ki a terjesztési "segédeket").

Kép: Napi grafikonok