Kitört az aranyhamisítási botrány Magyarországon

Éjszaka a zálogtárgyakat csereberéli, és van, amikor aranyat is önt! - így viccelődtek Bíró Péteren ismerősei egykor. A tréfa azonban komolyra fordult: a Kézizálog Zrt. veszteségét ugyanis nem fedezik a zálogba vett tárgyak, a tulajdonos által fedezetül adott aranytömbökről pedig kiderült: vélhetően hamisak - tudta meg a Napi.hu

Az utóbbi tétel még nem szerepelt az év elején becsődölt cég veszteséglistáján, pedig magánszemélyek és bankok adtak sok száz milliós kölcsönöket - valódi vagy hamis  aranyfedezet mellett - a cég egyszemélyes tulajdonosának, Bírónak.

Úgy tudjuk, hogy az egyik vidéki pénzintézet 600 millió forint kölcsönét sirathatja, egy ismert budapesti nagytőkés 300 milliót vesztett, egy másik ismert milliárdos pedig kétmilliárd forintnak mondhat búcsút, mert a visszafizetés biztosítékául adott aranyrudakról és tömbökről kiderült: egytől egyik hamisak, trombitarézből készültek és még az aranyborítást is "lespórolták" róluk. A Napi.hu értesülései szerint a csalásra csak mostanában, hónapokkal a cég bedőlése után derült fény, és az érintettek - akik a csalás tényét megerősítették, de nevük mellőzését kérték - megtették a feljelentést Bíró ellen.

Ki hitelesítette az aranyat?

Ekkora aranyhamisítás - összesen több száz kilogrammról lehet szó - páratlan a hazai bűnügyi krónikákban, hiszen nagyüzemi módon történhetett és tapasztalt üzletembereket is érint. Sok a kérdés: hogyan készültek ezek az aranytömbök, hogyan kerülhetett rájuk fémjel, hol tárolták azokat, ha netán igazi aranytömböket cseréltek hamisra? Minderre vélhetően a Kézizálog ügyet vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) adhat majd választ.

Az aranytárgyak hitelesítésre jogosult Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság (Nehiti) viszont kérdésünkre írásban is közölte, hogy " a Kézizálog Zrt. részére soha nem végzett, aranytárgy és aranytömb hitelesítést. Nyomozati szervektől sem hatóságunk, sem pedig más által hitelesített aranytömbök ügyében nem érkezett megkeresés. A rendőrhatóság három esetben kérte fel hatóságunkat fémtömbök anyagvizsgálatára, szakértőként."

Márpedig ha ez így van, akkor a garancia vagy fedezet céljára adott aranytömbök vélhetően egyáltalán nem rendelkeztek magyar fémjellel. Értesüléseink szerint ugyanis az ilyen vizsgálatra felhatalmazott másik cég, a Metal-Art Nemesfémipari Zrt. sem vizsgált be a Kézizálog Zrt. által beadott aranytömböket.

Mindebből három dolog következhet: a Kézizálog vagy tulajdonosa nem magyar fémjelzésű aranytömböket "forgalmazott" vagy a fémjelzést is hamisították és ezek így kerülhettek forgalomba. Az is lehet, hogy az aranytömböket fémjelzés nélkül  vagy külföldi fémjellel ellátva dobták piacra, adták biztosítékként.

Milliárdok folytak be kötvényekből is

Nem kevésbé érdekes a Kézizálog által piacra dobott kötvények (Lombard Bond) háttere sem. A két sorozatban, 10 milliárd forintos keretösszegben kiadott kötvényeket ugyanis BB+ besorolással adták el, a céget a Creditreform Rating AG vizsgálta meg, a kötvény forgalmazását pedig ismert pénzintézetek intézték. Bíró többek közt ilyen kötvényekkel fizetett egy szállodáért egy magyar üzletembernek, majd azt a "zálogfőnök" azonnal készpénzért tovább is adta. A pórul járt volt tulajdonos most joggal kérdezheti: miként minősítették a Kézizálogot?

A kérdőjelek sorát a céget hitelező bankok szaporíthatják. Együttes veszteségük ugyan jelentős -  meghaladhatja a 20 milliárd forintot - de eddig nyilvános nem sok jelét mutatták az aggodalomnak. Még a biztosítékként a zálogcég széfjeiben levő értéktárgyakat sem becsültették fel.

A mintegy 10 ezer értéktárgy szakbecsüssel való felértékeltetése hozzávetőlegesen száz millió forintba került volna, ám a pénzintézetek ezt nem akarták összeadni. Így nem ismert ma sem, mennyit érnek. Egyes feltételezések szerint e tárgyak egy részét a tulajdonos korábban titokban értéktelen dolgokra cserélte, így a könyvekben szereplő értéknek legfeljebb harmadát-negyedét érik. Ezek értékét firtató kérdésünkre a cég felszámolóbiztosa, Sebestyén Júlia nem válaszolt.

A tervek szerint a ki nem váltott zálogtárgyakat internetes értékesítéssel adják el. Az érték meghatározásához viszont fogódzót jelenthez az egyik pórul járt bank vizsgálata: a szakértő becsüsökkel történt értékbecslés a könyvekben szereplő forintértéknek csupán öt(!) százalékát tartotta valósnak.