A Dunai Solar Park mintegy 25 millió euró (körülbelül 7,75 milliárd forint) értékű beruházásként épülhet meg, és a tervek szerint 2018 harmadik negyedévében kezdi meg működését. A fejlesztés 40 hektáron, a Dunamenti Erőmű kihasználatlan ipari peremterületén, illetve egy korábban halgazdaságként működő területen valósul meg.

A 17,6 megawattos (MW) beépített teljesítményű létesítmény Magyarország legnagyobb naperőműve lesz, hiszen az eddig megépültek sorában a két legnagyobb az MVM 10 MW-os pécsi erőműve és a Mátrai Erőmű 16 MW-os Visonta melletti blokkja.

A megépítéskor a MET Csoport egy árnyalatnyival meghaladja majd ezeket, de csúcstartó valószínűleg rövid ideig lesz, Magyarországon ugyanis naperőmű-építési hullám indult el, és sok hasonló méretű vagy akár nagyobb naperőmű beruházás tervezése, illetve engedélyezése zajlik jelenleg. Nekünk is van olyan tervezett projektünk, ahol ennél nagyobb beépített teljesítményt tervezünk megvalósítani, de ez még korai fázisban jár - magyarázta magyarázta Horváth Péter, a MET Power üzletfejlesztési igazgatója.

Horváth Péter (Fotó: Németh Dániel)

Iparági meghatározás alapján a százhalombattai létesítmény kiserőműnek minősül, hiszen beépített teljesítménye 50 MW alatt van. Összehasonlításképpen: a 17,6 megawatt valóban eltörpül a MET Csoporthoz tartozó Dunamenti Erőmű egy blokkjának 400 MW-os teljesítménye mellett, mindeközben nemzetközi viszonylatban a legnagyobb naperőművek 2000 MW fölött vannak.

Kicsiben biztonságot ad, nagyban már a bolygón is segít

Az új naperőmű körülbelül kilencezer háztartást lát majd el villamosenergiával. Míg egy átlagos háztartás ellátásához 8-10 napelempanel szükséges, a százhalombattai erőműbe több, mint 76 ezer napelempanelt építenek be.

Figyelemre méltó szempont a környezetvédelem is. Magyarország energiapolitikai céljainak része, hogy energiamixünk olyan erőművekből érkezzen, amelyeknek alacsony vagy - mint a mostani beruházás esetében - nincs szén-dioxid kibocsátása.

A létesítmény a MAVIR Zrt. által irányított közcélú hálózatba táplálja majd be a megtermelt villamosenergiát, amely az országos hálózaton keresztül hazánk bármely részébe eljuthat - de az áram fizikájából eredően alapvetően inkább helyben, Százhalombattán és környékén használják fel. Hogy az energia a háztartásokhoz vagy nagyipari fogyasztóhoz kerül-e, ez az adott hálózati viszonyoktól függ majd.

A megújuló energiatermelés üzleti lehetőség. Az energiaellátást nézve rendkívül fontos, hogy jól diverzifikált erőművi portfólióval rendelkezzen egy ország, amelyben a megújulóenergia-termelés az atomerőművek és a gáztüzelésű erőművek hatékony, egyben környezetbarát kiegészítője lehet - hangsúlyozta Horváth Péter.

A beruházás helyszíne (Fotó: MET Magyarország)

A MET Dunai Solar Park - amely a küszöbön álló naperőmű-építési hullámban csak első fecskének tekinthető - csak egy "hangyányival" növeli az energiabiztonságot. Ám az elkövetkező két-három évben várhatóan országszerte legalább 500 MW-nyi naperőművi kapacitás fog megépülni. Ez viszont már számottevő méret a meglévő magyar erőművek rendelkezésre álló teljesítményéhez képest, amely körülbelül 7 ezer MW-ot tehet ki összesen. Ezek - a Paksi Atomerőmű, a Mátrai Erőmű, illetve a gáztüzelésű erőművek - Magyarország éves áramfogyasztásának körülbelül 70 százalékát termelik meg. A szükséglet fennmaradó 30 százalékát importból származik, miközben az erőművek működéséhez szükséges földgáz 90 százaléka is importból kerül hozzánk.

A gyermekeinknek épül

A naperőművek az energiabiztonságot egyrészt úgy szolgálják, hogy esetükben nincs külföldi forrásfüggőség, a primer energiaforrás maga a nap. A másik fontos szempont, hogy hazánk erőművi infrastruktúrája elöregedő állapotban van: a régebbi fosszilis erőműveket fokozatosan bezárják.

Egy naperőmű átlagos élettartama 25 év, így amit most megépítünk, azt feltehetően a következő generációk fogják igazán kihasználni. Mivel az elmúlt 5-10 évben a hagyományos erőművek területén új beruházások csak elvétve történtek, az elöregedő infrastruktúrát nézve fontos szerepe lehet a közeljövőben megjelenő 500 megawatt beépített naperőművi teljesítménynek - világított rá az üzletfejlesztési igazgató.

Hogyan válthatóak ki az "öreg" erőmű-technológiák?

A hagyományos, illetve a megújulóenergia-termelés közötti "munkamegosztásra" szemléletes példa lehet a hibridautó, amelyben az akkumulátor kiegészíti a belsőégésű motort.

A "tiszta" energiák térnyerése Németországban például olyan méreteket öltött, hogy a megújulókból teljesen ellátható egy adott vasárnap délelőtt országos áramszükséglete, de a hétfő hajnali időszaké már nem. Ahogy nő az időjárásfüggő megújulók részaránya a teljes energiatortában, úgy növekszik ezzel párhuzamosan az általuk okozott egyensúlytalanság a rendszerben, hiszen a fogyasztást nem lehet ahhoz igazítani, hogy mikor süt a nap, illetve mikor fúj a szél. Ezért van szükség a hagyományos erőművekre is, amelyek fenntartják a termelés és a fogyasztás közötti egyensúlyt.

Az energiamérlegben ez hosszú távon azt jelenti, hogy a megújuló-erőművek kiváltják azt az energiamennyiséget, amelyet a fosszilis erőművek termelnek meg, utóbbiak így kiszorulnak a "főáramból", ugyanakkor a jelentőségük áthelyeződik az egyensúlytartásra. Ezzel felértékelődik az a képességük, hogy gyorsak, rugalmasak, egyszerűen beindíthatók, és viszonylag könnyen reagálnak a megújulóenergia-termelőegységek kilengéseire, változékonyságára.

Tevéből kacsa? Lehetséges!

A napi energiafogyasztást nézve a fogyasztók áramigénye jellemzően a reggeli és az esti órákban csúcsosodik ki. Mivel a villamosenergia nagy mennyiségben egyelőre nem tárolható, a termelés és a fogyasztás időpontja nem tud elválni egymástól. A megújuló energiaforrások hasznosítása azonban időjáráshoz kötött: ha van nap vagy szél, lehet belőlük energiát termelni - ha nincs, akkor továbbra is más megoldást kell keresni. A hagyományos erőművek rugalmasan, de leginkább gyorsan üzembe tudnak lépni, ezért még sokáig szükségünk lesz rájuk. A MET szemléletes videón mutatja be azt, hogyan is változik meg az áramtermelés a megújuló energiaforrások bevonásával:

Korunk technikai színvonalán az áramot nagyon költséges tárolni, főleg ipari, vagy nemzetgazdasági méretekben. Ameddig - várhatóan az elkövetkező 10-20 évben - nem oldható meg az energiatárolás költséghatékonyan, addig ténylegesen felértékelődik az eltérések, ingadozások "lekezelése". Így a fosszilis energia-termelés kiegészítője lesz a megújulóenergia-termelésnek - értékelt a MET Power szakértője.

Kulcskérdés a minőség

A projektet 2016 májusában indítottuk el, az engedélyeztetés, előkészítés folyamata másfél évig tartott, miközben a megépítés 2018 januárjától kezdve hét hónapot vesz majd igénybe. A MET Dunai Solar Park Kft. a beruházást piaci alapú banki projektfinanszírozás bevonásával tervezi végrehajtani. A kivitelezést pedig nem a társaság, hanem egy kiválasztott fővállalkozó végzi majd - ecsetelte a folyamatot Horváth Péter.

A naperőművek fő komponenseinél, mint amilyenek a panelek is arra kell figyelni, hogy a beruházó olyan beszállítókat válasszon minden egyes technológiánál, amely úgynevezett "top tier", vagyis a lehető legjobb minőségi besorolással rendelkezik. Független értékelők globális szinten osztályozzák a gyártókat - például a pénzügyi stabilitás, az eszközök legyártott minősége és a járulékos garanciák alapján, és ennek alapján sorolják be őket különböző kategóriákba.

Kockáztatni nem érdemes, mert ha nem jó minőségű komponenseket szerel össze az adott társaság, abból termeléskiesés lehet, vagy a termelés volumene elmaradhat a tervezettől, így a megtérülés kétségessé válhat. A top tier besorolású gyártók esetén ez a kockázat minimalizálható.

Így tudják minimalizálni a kockázatot

Több iparági szakértő is azt jósolja, hogy az áram ára éppen a megújulóenergia-ipar rohamos fejlődése miatt eshet az elkövetkező évtizedben.

A MET Power üzletfejlesztési igazgatója szerint a piaci árakra alapozva napjainkban gyakorlatilag egyetlen erőmű sem épülne egész Európában. A megtérülést biztosító áramár-szintje jóval a piaci árak fölött található a megújulóenergia-termelésben is világszerte. Ahhoz, hogy ezek a technológiák kellően éretté és árban versenyképessé váljanak az elmúlt 10-15 év során, olyan energiapolitikai célokat kellett megfogalmazniuk az egyes országoknak, hogy ők támogatják e technológiák elterjedését, függetlenül attól, hogy milyen árak elérhetők a piacon. Ennek alapján hosszú távú áramvásárlási szerződéseket írtak alá a termelőkkel, fix áron.

Ennek az eljárásnak a magyarországi megfelelője a kötelező átvételi rendszer (KÁT). Ennek keretében az állam kötelező átvételi árat biztosít a termelőnek, amely így függetlenítheti magát attól, hogy a piaci ár éppen miként alakul. A KÁT rendszer pályázati időszaka ugyan 2016 decemberében lezárult, jelenleg az épülő projektek zöme ezen rendszerben került még engedélyezésre.

Cél a régiós jelentét

A MET Csoport fontos expanzív időszakot él meg, és stratégiai célja, hogy a megújulóenergia-üzletágban is terjeszkedjen, hiszen erre visz a jövő - fogalmazott Horváth Péter.

A naperőmű-létesítés ebben a stratégia évben zöldmezős pilot-projektnek tekinthető. Van azonban más tervünk is Magyarországon, amelyet hasonló méretben szeretnénk megvalósítani zöldmezős projektként. Vizsgálunk továbbá olyan befektetési lehetőségeket is, amelyekben a projektfejlesztők már megszerezték a beruházáshoz szükséges engedélyeket, ám a beruházásban már nem vállalnak részt, inkább profitot realizálnak - fűzte hozzá.

Kelet-Közép-Európa jó növekedési irány, Horváth Péter szerint a szomszédos piacokon a meglévő szakembergárdával is meg tudnak szerezni projekteket. A nehézség abból adódik, hogy miközben Magyarország a megújulóenergia-termelésben és a 2020-as uniós energiapolitikai célok elérésében követő stratégiát alkalmazott, addig a környező országokban az erőmű-építési hullám (legyen az nap vagy szélenergia-termelés) már javarészt lezajlott. Sok zöldmezős projektlehetőség tehát már nincs, emiatt megépült erőművek átvételét is vizsgáljuk, ha ezek eladósorba kerülnek - hívta fel a figyelmet.

A cikk megjelenését a MET Power támogatta.