A kutatások szerint már 2015-ben a világ antibiotikum felhasználásának 52 százalékát az állattenyésztés tette ki. Mostanra ez a becslések szerit 60 százalék fölé nőtt, így már közismertté is vált a probléma: a modern baromfi- és marhatenyésztés viszonylag kis területre koncentrál rengeteg állatot, ahol könnyen terjednek el a fertőzése. Az emberiség válasza erre az antibiotikumok minél intenzívebb használata. Akkor is gyógyszert kapnak az állatok a tápjukkal, ha valójában nem betegek.

A fő veszélye ennek az eljárásnak az, hogy az antibiotikumok nyakra-főre való adagolása miatt azok a mikroorganizmusok kezdtek el hozzájuk alkalmazkodni, amelyek ellen bevetik őket. Evolúciós szempontból sokkal sikeresebbek azok a baktériumok, amelyek túlélik a gyógyszereket, így ezek nagy mennyiségben szaporodnak. Ha egyszer egy állattelepről kijut egy fertőzés és az embereket kezdi fertőzni, akkor a multirezisztens kórokozókkal szemben csak újabb fajta készítmények vethetők be. Csakhogy az elmúlt évtizedekben jóval kevesebb gyógyszert találtak, mint ahogy - a feltételezések szerint - az ellenálló baktériumok terjednek. Az epidemiológiai szakemberek régen figyelmeztetnek, hogy az emberiség növekvő hús iránti igénye komoly járványügyi veszélyt jelent.

Kiderült, hogy nemcsak ez a baj

A koronavírus most megmutatta, hogy a hústermelés egy másik okból is komoly pandémiás kockázatot jelent (ahogy arról már a G7 ír összefoglalójában): a húsokat hűvösen kell tartani feldolgozás idején is, és folyamatosan nagy teljesítményű ventilátorokkal mozgatják a levegőt, így időben és távolságban is jobban tudnak terjedni az aeroszolokhoz tapadó vírusok. A feladat nagyon munkaintenzív, ezért a munkafolyamat egyes pontjain szorosan egymás mellé állítják a fizikai erőt kifejtő, szaporán lélegző dolgozókat. A termelés maga is csak akkor gazdaságos, ha feszített, tehát nehéz úgy átalakítani vagy lassítani a munkaszervezést, hogy a dolgozók távolabb legyenek egymástól.

Mivel intenzív a munka és csak komoly volumenű termelésnél profitábilis, ha egy üzem kiesik, akkor gyorsan ellátási zavarok alakulhatnak ki. Most a koronavírus-járvány pedig megmutatta, hogy az Egyesült Államok gigantikus húsfeldolgozóiban május közepére már legalább 13 ezren kaphatták el a vírust a dolgozók közül, ami miatt a termelő kapacitások 30 százalékát le kellett állítani emiatt. Ez helyenként húshiányhoz vezetett az USA-ban, például a Wendy's egy ideig kifogyott a burger-húspogácsából, de volt, ahol korlátozták a boltban megvásárolható hús mennyiségét, és az árak is jelentősen emelkedtek.

Általános problémára utal, hogy Németországban, Spanyolországban, Írországban, Kanadában, Ausztráliában és a húsiparban világverő Brazíliában is betört a fertőzés számos nagyobb húsfeldolgozóba. Itthon a portál - és a hatóságok tájékoztatása szerint - nem tudni arról, hogy az üzemekbe bejutott volna a vírus, vagy új gócpont alakult volna ki. Ettől még a kockázat valós, ezért a hazai szereplők a szektorban mindent megtesznek, amit csak lehet, hogy megússzák a betegség felbukkanását.

Golhovics Gábor, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének vezetője szerint a magyar üzemekben nincs nagy gond, az üzemektől eddig sem volt idegen, hogy az átlagos ipari normákhoz képest jobban odafigyelnek a tisztaságra, igaz, a mostani szigorítások valamennyire megdrágítják a termelést. Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke pedig azt mondta, a vágóhidak azonnal vizsgálatra küldik a fertőzés gyanújába keveredett embereket. Emellett szigorítottak a biztonsági óvintézkedéseken is: kötelező a maszk és védőruha viselése, fertőtlenítő kapukat szereltek fel a magyar üzemek, valamint megszabják, hogy egyszerre hány ember lehet a kantinban vagy más közös helyeken.

"Egyik üzem vagy szereplő sem mondta, hogy a dolgozókat a munkaterületen egymástól messzebb állították volna, ami az orvostudomány mostani állása szerint a legfontosabb, amit tenni lehet a koronavírus-fertőzés ellen. De a vágóhidak munkafolyamatainak optimalizálása miatt a távolságtartás nem is lenne lehetséges. A fokozott higiéniai szabályok között a mindenkori maszkviselet lehet a leghatékonyabb, ettől függetlenül a bevezetett intézkedések a lázméréstől a kézmosásig nem akadályoznák meg, hogy egy megbetegedett dolgozó megfertőzze a szorosan mellette dolgozó társait" - írja a portál, amely szerint az amerikai helyzettől azért megvédi a magyar dolgozókat, hogy a munkások nem tömegszállásokon laknak, és az esetlegesen súlyosan beteg dolgozóknak nem közvetlen, mindennapi megélhetési kérdés, hogy bemenjenek dolgozni, mivel létezik még a táppénz intézménye.