A kormány 2020. május 15-én és május 16-án megalkotott rendeleteivel lehetőséget biztosított a fokozatos visszarendeződésre a munkahelyeken. A munkáltatónak nem feladata, hogy a járványhelyzetet a munkavégzés helyén teljes bizonyossággal elhárítsa, ez a kötelezettség abban merül ki, hogy intézkedéseivel alacsony szinten tartsa a fertőzöttség munkahelyi kialakulásának kockázatát.

A munkavédelmi törvény szabályai szerint a munkáltatónak az irodai/telephelyi visszarendeződés előtt rendelkeznie kell kockázatértékeléssel annak érdekében, hogy a működéssel kapcsolatos veszélyforrásokat számba vegye, és annak hatásait kezelje. A kockázatértékelés elvégeztetése törvényi kötelezettség, amelynek elmulasztása esetén a munkaügyi hatóság 50 ezertől 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki telephelyenként - írták a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői.

A kockázatértékelés szerinti ajánlások alapján a munkáltató egyoldalúan jogosult meghatározni a visszarendeződés utáni munkafeltételeket, munkafolyamatokat. Elsődleges szemponttá válik a munkaállomások munkabiztonsági szempontú kialakítása. A munkáltatók számára e szerint javasolt kialakítani a munkavégzési helyeket:

  • a védőtávolságot (1,5 méter) lehetőség szerinti biztosítani lehessen;
  • az egymással szembeni munkaállomások kialakítása helyett egymás melletti vagy elfordított munkaállomásokat létesítsenek;
  • a munkaállomások közé elválasztó falat, plexiüveget vagy egyéb határolót alakítsanak ki;
  • a munkaállomások közötti útvonalakat szükség szerint módosítsák;
  • egyéni tereket jelöljenek ki, ahol elsődlegesen a munkavállaló tartózkodhat;
  • az egyes közösségi tereket (például ebédlő) a munkavállalók csak létszámkorlátozás mellett használhassák - erre akár külön létszámnyilvántartás is vezethető vagy online foglalási rendszerrel is biztosítható a létszám-optimalizálás;
  • a munkahelyi szellőztetés során a természetes szellőztetés biztosítása preferált legyen a közös levegő keringető rendszerek alkalmazása helyett.

Ezen túlmenően ajánlott a munkafolyamatokat előzetesen felmérni, és azonosítani azokat a feladatokat, amelyek a jövőben akár véglegesen digitalizálhatók, automatizálhatók, ezért a munkafolyamat során a szükséges emberi érintkezés kiváltható (például elektronikus számlázás).

A visszarendeződés utáni munkafeltételek meghatározását követően a munkáltató köteles a munkavállalókat írásban tájékoztatni és kioktatni az új munkavédelmi feltételekről. Ajánlott munkavédelmi célú tájékoztatókat, piktogramokat is kihelyezni a munkavégzés helyén, és ajánlott általános - és szükség esetén működési területenként kiegészítő - munkavédelmi oktatás lebonyolítása is a munkába állás előtt. A munkavédelmi oktatás elvégzését a munkáltató dokumentálni köteles.

A visszarendeződés egyik fontos előkészítő feladata a veszélyhelyzet alatt elmaradt időszakos foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok lehetőség szerint mihamarabbi elvégzése is. Emellett a krónikus betegséggel küzdő munkavállalók soron kívüli alkalmassági vizsgálata is indokolt lehet, annak megállapítása érdekében, hogy irodai munkakörnyezetbe visszahelyezhetők-e.

Érdemes lehet átszabni a munkarendet

A munkarendek kialakítása igazítható a munkafolyamatok felépítéséhez és a kockázatértékelés során ajánlott munkavállalói létszámhoz. A munkáltató egyoldalúan bevezethet csúsztatott munkarendeket, rugalmas munkaidőt - akár munkakörönként eltérő törzsidővel -, valamint egymást nem fedő műszakokat is. Elrendelheti továbbá a kötetlen munkarendek esetében is, hogy mely idősávban tartózkodhatnak az irodai munkakörnyezetben. Az irodai munkakörnyezet esetén célszerű felmérni, hogy egyszerre hányan tartózkodnak a zárt térben, és célszerű előírni a munkavállalóknak, hogy amennyiben be akarnak jönni az irodába, úgy azt előre jelentsék be.

Amennyiben a munkáltató azt tapasztalja, hogy sokan jönnének egyszerre, kötelezheti a munkavállalókat a további otthoni munkavégzésre. A munkarendeket a munkáltató jogosult akár már másnaptól is kihirdetni, de annak érdekében, hogy a munkavállaló készen álljon a visszarendeződés utáni munkarend teljesítésére, ajánlott a munkajogi szabályok szerinti 7 nappal korábban és legalább egy hétre előre történő munkaidő-beosztás kihirdetése, a helyben szokásos módon. A munkahelyi rendezvényeket továbbra is kerülni kell, még akkor is, ha kültéri rendezvényről van szó.

Az ügyvédek szerint jó gyakorlatnak számít, ha a munkáltató a visszarendeződés előtt felméri munkavállalói véleményét arról, hogy milyen feltételekkel látja a munkavállaló biztonságosnak a visszatérést, milyen arányban kíván a jövőben irodai, illetve otthoni munkavégzésben dolgozni. A visszarendeződés előtt ajánlott a munkaszerződések felülvizsgálata az otthoni munkavégzés fenntarthatósága érdekében. A veszélyhelyzet megszűnése utáni 31. naptól csak munkaszerződés módosítással van lehetőség az otthoni munkavégzés fenntartására.

Továbbra is előírható minden munkavállaló számára, hogy amennyiben munkába érkezés előtt magán a fertőzés tüneteit észleli, akkor nem jöhet be az irodába/telephelyre, és azonnal köteles értesíteni közvetlen felettesét. A visszarendeződés után is irányadó az a szabály, hogy a munkavállaló a fertőzéstől való félelemből nem tagadhatja meg az irodai/telephelyi munkavégzést.

A munkavállalót megilleti a jog arra vonatkozóan, hogy a munkáltatótól védőeszközök biztosítását kérje a munkavégzéshez, tehát munkakörtől függően maszkot, fertőtlenítőt, kesztyűt. A munkáltatói kockázatértékelés ebben a körben azért különösen fontos, mert abban szerepelnek az egyes munkakörökhöz ajánlott védőeszközök, felszerelések. A munkavállaló tehát ennek hiányára hivatkozhat. Ezt meghaladó védőeszközök biztosítására a munkáltató csak akkor köteles, ha egyedi esetben ez munkavédelmi szempontból indokolt, egyébként nem.