A magyarok csaknem fele (49 százalék) igyekszik a lehetőségekhez képest megőrizni a járvány előtti életmódját, ám 71 százalékuk saját bevallása szerint szabálykövető és tiszteletben tartja a járványvédelmi intézkedéseket - derül ki az NN Biztosító kutatásából.

A válaszokból messze nem az a népvélekedés látszik, miszerint a magyarok pusztán csak át akarják vészelni valahogy a járványt, sőt a legtöbben aktívan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy mindez milyen hatással volt és lesz az életükre.

A megkérdezettek 55 százaléka mondta azt, hogy negatívan érintette a világban kialakult helyzet, ugyanakkor 45 százalék legalább egy olyan pozitív változást is kiemelt a saját életében, amely a korlátozások következtében alakult ki. A sokszor borúlátónak elkönyvelt magyar lakosság tehát még ebben a helyzetben is meglátja a jót.

Miközben a kutatásban résztvevők közül minden harmadik embernek megcsappant a háztartásszintű jövedelme, illetve 37 százaléknak a megtakarításra fordítható eszközei is csökkentek a járvány megjelenése óta, sokan számoltak be a szabadidejük, a sportolásra és a családra fordítható idejük növekedéséről. A családdal töltött órák száma tavasz óta minden negyedik megkérdezett esetében emelkedett, amit háromnegyedük kifejezetten pozitív változásként élt meg.

Emellett a válaszadók 17 százaléka számolt be arról, hogy több lett a szabadideje, amit kétharmaduk örömmel érzékelt (szemben a negatívan érintett 9 százalékkal). A válaszok alapján a felszabadult időt is sokan tudják értékesen magukra fordítani: 11 százalék többet sportol, 24 százalék tanult meg valami újat a járvány kezdete óta. Az is pozitív fejlemény, hogy a válaszadók negyede úgy érzi, egészségtudatosabb lett a járvány alatt.

Jobban is értékelik ezeket a jó perceket, órákat: 47, illetve 42 százalék mondta azt, hogy a pandémia óta jobban értékeli a szeretteivel vagy a szabadban töltött időt.

A karantén időszakában az összezártságról a megkérdezettek 33 százalékának volt pozitív élménye, míg 20 százalékuk inkább negatívan élte meg azt. A járvány okozta változásokat a megkérdezettek háromnegyede-négyötöde tartósnak gondolja.

A járvány kitörése óta a 24-59 éveseknek nőtt a pénzügyi tudatossága: 50 százalékukban felmerült a kiadásaik racionalizálása, minden második megkérdezett pedig komolyan kalkulál valamilyen rendszeres megtakarítás elindításával. Az egzisztenciális visszaesést megélők elsősorban kiadásaikat próbálták meg csökkenteni, harmaduk hozzányúlt a nem lekötött tartalékához, azonban csupán 8 százalék nyúlt hozzá a hosszabb távú megtakarításaihoz. A megkérdezettek 72 százaléka szerint a rugalmasság segít túlélni a járványhelyzetet, de 71 százalékuk szerint a több megtakarítás és az anyagi biztonság is ilyen: a megkérdezettek 17 százalékának segített, míg 54 százalék érzi úgy, hogy segített volna.