Az akciócsoport döntése nyomán e kilenc céggel bővült most a létfontosságúnak minősített vállalatok köre:
- Rail Cargo Hungaria Árufuvarozási Zrt.
- Waberer's International Nyrt.
- Bonafarm Zrt.
- Kometa 99 Élelmiszeripari Zrt.
- Pápai Hús Kft.
- Goodmills Magyarország Malomipari Kft.
- Globus Konzervipari Zrt.
- Bonduelle Central Europe Zöldségfeldolgozó Kft.
- Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt.
A honvédelmi irányító törzsek nem veszik át az érintett vállalatok irányítását. Azért vesznek részt a vállalatok életében, hogy biztosítsák azok folyamatos működését, az ország lakóinak ellátásbiztonságát. Fő feladatuk, hogy szakmai tudásukkal és a Magyar Honvédség eszközeivel szükség esetén segítséget nyújtsanak például logisztikai, teher- és személyszállítási, ellátási, őrzés-védelmi vagy biztonsági feladatokban - olvasható a honlapon.
A Benkő Tibor honvédelmi miniszter vezetésével március 13-án megalakult akciócsoport döntését követően először március 19-én 71 vállalathoz érkeztek irányító törzsek, március 25-étől pedig további 13 vállalattal bővült az ország folyamatos működéséhez nélkülözhetetlen vállalatok listája. A tegnapi döntéssel összesen 93-ra nőtt azon vállalatok listája, ahol az irányító törzsek segítik azok zavartalan és biztonságos működését.
Az operatív törzsek által segített vállalatok között az egészségügy, a gyógyszeripar, az élelmiszeripar, a közlekedés, az energetika, az infokommunikáció, a vízügy és az oxigénellátás szektorai képviseltetik magukat. A feladatuk, hogy a létfontosságú vállalatokban, ha szükséges, tudják biztosítani működésük fizikai biztonságát. A vállalatok belső rendjének, nyugalmának, valamint működésének fenntartásában is közreműködnek.
Sokféle jogot kapnak a katonák
Az állami működtetés feltételeit a 2011-es katasztrófavédelmi törvény szabályozza, ám meglehetősen nagy vonalakban. A jogszabály fokozatos "irányításszerzést" ír elő. Eszerint a kormány veszélyhelyzet esetén rendeletben előírhatja, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek miatt mely cégek kötelezhetőek arra, hogy szerződést kössenek az állammal, illetve, hogy mely termékekről vagy milyen szolgáltatásokról kell szerződniük.
A helyzet súlyosbodása esetén közvetlen állami irányítás alá vonhatóak a cégek - ez történik most. Ilyenkor az állami szereplők belenézhetnek a cég könyvelésébe, jóváhagyhatják a cég kötelezettségvállalásait - írta korábban a Népszava. Ugyanakkor a jogszabály leszögezi, hogy az állami menedzserek csak a veszélyhelyzetet kiváltó, rendkívüli helyzettel összefüggésben dönthetnek a gazdálkodó szervezet hatáskörébe tartozó ügyében. Azaz: egy állami felügyelet alá kerülő gyógyszergyárban a járvány elhárításához szükséges gyógyszert gyártathat, ám például kozmetikai készítményt vagy étrend kiegészítőt már nem. A döntésekről az állami szereplőknek minden esetben írásban kell tájékoztatniuk a cég vezetését és a vészhelyzettel össze nem függő ügyekben nem hozhatnak döntést.
Végül pedig az államnak kötelessége kártalanítani a gazdálkodó szervezetet, illetve tulajdonosát, az állami döntéshozók rendelkezései által okozott veszteség miatt.