Március második felében a kisebb (akár offline, akár online) boltosok piaca is a feje tetejére állt: számos árufajta iránt bezuhant a kereslet, egy kisebb árucsoport iránt viszont kezelhetetlen módon megnőtt. Utóbbiak közül egyértelműen a szájmaszk összes formája vitte, és viszi azóta is a prímet, a dobogó második és harmadik fokára pedig a gumikesztyű és a kézi fertőtlenítőszer ugrott - olvasható a portálon.

Azok a kiskereskedők, akiknek korábban is a fő profilja volt az egészségügyi védőfelszerelések, munkaruhák és tisztítószerek forgalmazása, most nagyon meg tudták növelni a bevételüket. Nekik óriási előnyt jelentett, hogy eleve bejáratott üzleti kapcsolatban álltak az ezeket a cikkeket forgalmazó nagykereskedőkkel, vagy tudták, hogy például Kínából hogyan lehet gyorsan, közvetlenül a gyártóktól rendelni olyan termékeket, amelyek valóban meg is érkeznek, és még a minőségük is elfogadható. Esetleg még készletük is volt ezekből. Az ilyen boltosoknak legfeljebb arra kellett most külön erőforrást biztosítani, hogy az értékesítést minél gyorsabban tudják online csatornára terelni.

Kapcsolódó

Sokkal bonyolultabb volt a helyzete azoknak, akiknek ugyan volt boltja, de mással foglalkoztak, és egyik napról a másikra kiesett a talaj a lábuk alól. Ez egyébként sokakkal már azelőtt megtörtént, hogy a kormány belengette volna a nagy gazdasági mentőcsomagját, de aki ekkor kivárt, az nagyon megjárhatta. A "mentőcsomag" sok más szektor mellett a kisebb boltosokat sem húzza ki a bajból.

Akinek volt online boltja, vagy eleve csak az volt neki, de a termékei iránti kereslet bezuhant, megpróbálhatott átállni a maszkok-kesztyűk-fertőtlenítők árusítására, csakhogy azzal kellett szembesülnie, hogy ezzel nincs egyedül. A nagykerekben sorba kell állni az áruért, Kínából közvetlenül rendelni pedig egy olyan kaland, amibe nem biztos, hogy a csőd szélén a legjobb belevágni - írja a G7.

Értelemszerű, hogy a kereslet hatására az árak nagyon megemelkedtek, a bedőlés elől menekülő boltosok pedig mindent elkövettek, hogy azt a korlátozott mennyiségű árut, amihez hozzájutottak, minél inkább aranyáron adják el. Számukra ez jelentette az egyetlen túlélési lehetőséget.

A piaci káoszt azonban az tette teljessé, hogy sok munkáját vesztett ember is belevágott a bizniszbe, nulla tőkével és hozzáértéssel.

A kínálati oldal szűkösségét márciusban elsősorban az okozta, hogy a maszkot gyártó vállalkozások nem tudták elég gyorsan feljebb skálázni a termelésüket, hiába észlelték az igényt, ehhez időre volt szükségük. Ebben az időszakban az áruhoz jutó kiskereskedők akár 5-600 százalékos haszonnal is el tudták adni a maszkokat: a néhány száz forintos pormaszkok darabja 2-3000 forintért kelt el a netes boltokban. Ezek az arányok mára csökkentek, mert több áru van a piacon.

Érthető az is, hogy a nagy webáruházak közül sok miért nem tudott azonnal ráállni a maszkok értékesítésére. Nekik nem elég pár ezer darabos tételeket beszerezni, ha maszkot akarnak árulni. Nekik stabil (nem feltétlenül magas, csak állandóan tartható) minőségre és nagyobb mennyiségre van szükségük, de sokkal jobban ügyelniük kell a fogyasztóvédelmi követelményekre is, mint azoknak, akik pár száz darab maszk gyors facebookos értékesítésével próbálják kihúzni hó végéig.

Sokan a marketinget is túlzásba vitték: a csőd elkerülése érdekében reklámozták sokszor "vírusölőnek" vagy "tüdőgyulladás ellen hatékonynak" a maszkokat