A hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek európai szövetsége és a francia Pierre Abbé Alapítvány pénteken tette közzé idei jelentését, mely szerint Magyarországon az elmúlt húsz évben sikerült 12 százalékról 5 százalékra csökkenteni a 30 év alatti hajléktalanok arányát. Az éjszakákat az utcán töltők között a korábbiaknál ugyanakkor többen vannak a nők és az idősek, a roma származásúak hányada pedig 19 százalékról 32-re ugrott 2004-2020 között - írja a Népszava, amely szerint a dokumentum valódi aktualitását az adja, hogy Portóban a hétvégén az állásteremtésről, minőségi munkahelyek létrehozásáról, a szegénység és társadalmi kirekesztettség felszámolásáról, a járvány által leginkább sújtott társadalmi csoportok támogatásáról tárgyalnak az EU állam- és kormányfői.

A jelentés szerint itthon minden harmadik szegény – a medián jövedelem kevesebb, mint 60 százalékából élő – háztartás túlzsúfolt, és a lakosság nyolc százaléka súlyos lakhatási gondokkal küzd. A becslések szerint az országban 2020. februárjában 7604 hajléktalan ember élt, közülük 3067 a fővárosban. A jóléti szolgálatok szerint azonban a valóságban legalább kétszer ennyien vannak. A hajléktalanok a leginkább a családi és/vagy partnerkapcsolati problémákat jelölték meg utcára kerülésük fő okának. A megkérdezettek 45 százaléka vallotta, hogy ez a helyzete forrása.

Kapcsolódó

A lakosság 22, a szegénységben élők 37 százaléka élt olyan helyen, ahol a mennyezet beázott, a padlózat, vagy a falak nedvesek voltak, az ablakkeret, illetve a padlózat szétrohadt. Az ilyen körülmények között lakók száma tíz év alatt 54 százalékkal nőtt, amivel Magyarország – Ciprust követve – a második legrosszabbul teljesítő EU-s tagállam. Minden ötödik, a gyermekét egyedül nevelő európai panaszkodik a nem megfelelő lakáskörülményekre, Magyarországon viszont majdnem minden harmadik.

Az Európai Parlament egyébként alapjoggá tenné a lakhatáshoz való jogot.