Ha egy szereplő úgy dönt, hogy korrupt lesz, akkor a piaci nyereségen felül kap egy korrupciós járadékot, viszont a költsége is nő, hiszen megjelenik a lebukás kockázata. De Magyarország esete is mutatja, hogy önmagában nem elég nagy kockázat a lebukás, ennek ki kellene egészülnie valódi retorzióval. A fejlett világban nagyon ritkán, kevés esetben fordul csak elő, hogy az ellenőrző hatóságok olyan szétesett állapotban legyen, mint Magyarországon - mondta Tóth István János közgazdász-szociológus, a Korrupciókutató Központ (CRCB) igazgatója, az MTA tudományos főmunkatársa a G7 podcast vendégeként.
Ugyanakkor az értelmetlen projektek, a fehér elefántok - mint a sárazsadányi kalandpark vagy a tyukodi kilátók - nem számítanak feltétlenül korrupciónak, csak akkor, ha a dolgot szervezett összejátszás előzi meg - tette hozzá a kutató.
Magyarországon még mindig nem jöttek rá az emberek, hogy ha engedik a korrupciót teret nyerni, akkor saját és a gyerekeik jövőjét ássák alá - véli Tóth. Pedig van remény, a balti országok és Szlovákia például néhány év alatt a fejlett országok szintjére vitték le a korrupciót. De Magyarországon is van jó példa, az autópálya-matricás rendszer például szinte nullára csökkenti a korrupció esélyét s szakértő szerint.