Az ügyindítás első lépéseként egyes vállalkozások székhelyén előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét (úgynevezett hajnali rajtaütést) tartottak a hivatal munkatársai. A Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a fenti vállalkozások a pályázati eredmények befolyásolására alkalmas magatartást folytattak a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), mint ajánlatkérő által uniós eljárásrendben lefolytatott,  Keretmegállapodás hd televíziós mobil közvetítőegység bérlésére az MTVA részére 24 havi időszakra, esetenként humán erőforrás biztosításával tárgyú és a Keretmegállapodás SD televíziós mobil közvetítőegység bérlésére az MTVA részére 24 havi időszakra, esetenként humán erőforrás biztosításával tárgyú nyílt közbeszerzési eljárásokban - adta hírül a GVH.

A szervezet gyanúja szerint a fenti magatartásukkal az eljárás alá vont vállalkozások feltételezhetően megsértették a versenytörvény versenykorlátozó megállapodások tilalmára vonatkozó rendelkezéseit.

Az előzetes bejelentés nélküli helyszíni szemle lehetőségét a GVH számára a versenytörvény biztosítja. A versenytörvény rendelkezései értelmében a helyszíni szemléhez előzetes bírósági jóváhagyás szükséges. A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. A törvény szerint ezen eljárások lefolytatására biztosított időtartam 6 hónap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal szintén 6 hónappal meghosszabbítható.

Mi az a hajnali rajtaütés?

A hajnali rajtaütés (dawn raid) a versenyhatóság által főszabály szerint a cég tevékenységének helyszínén (székhelyén, telephelyén) végzett, előzetes értesítés nélküli (azaz meglepetésszerű!) helyszíni kutatást értjük. Célja dokumentumok és adatok felkutatása és (másolatok) lefoglalása, hogy a vállalkozást versenyjogsértésért felelősségre vonják. A rajtaütések ha nem is a hajnali, de általában a reggeli órákban kezdődnek - mondta Turi Anna ügyvéd, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője.

Ezt Magyarországon a GVH, valamint az Európai Bizottság, mint eljáró versenyhatóság hivatalnokai is végezhetik. A vizsgálók elsősorban a vállalkozás hivatalos helyiségeiben - irodák, tárgyalók, raktárak - kutatnak, de magánhasználatban lévő helyiségeket és járműveket is átkutathatnak, ha azok a jelenlegi vagy volt ügyvezető(k), alkalmazottak, megbízottak, vagy az irányítást gyakorló tag használatában vannak vagy voltak a vizsgált időszakban. Így nem kizárt egy céges, vagy akár egy magánhasználatban lévő gépjármű átvizsgálása sem. A versenyhatóságok a vállalkozásokra súlyos - az előző üzleti évben elért nettó árbevétel 1 százalékig terjedő - eljárási bírságot szabhatnak ki az együttműködés megtagadása, a kutatás akadályozása esetén (ha például nem engedik be az eljáró hatóságot). A GVH nem csak cégekre, hanem alkalmazottakra, mint természetes személyekre is kiszabhat félmillió forintig terjedő eljárási bírságot, például ha egy munkavállaló megakadályozza azt, hogy a hatóság másolatot készítsen a számítógépén található dokumentumokról. szervezet gyanúja szerint a fenti magatartásukkal az eljárás alá vont vállalkozások feltételezhetően megsértették a versenytörvény versenykorlátozó megállapodások tilalmára vonatkozó rendelkezéseit.