A képviselők először is azt kifogásolták, hogy a parlamenti többség visszaélt a kivételes eljárás lehetőségével, egyetlen nap alatt átnyomta a váratlanul beadott törvényjavaslatot. Ráadásul azt a köztársasági elnök még aznap aláírta és kihirdette, tehát felkészülésre sem adtak időt. Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke pedig azért egyéni képviselői indítványként nyújtotta be ezt a fontos tervezetet, hogy kikerülje az egyébként előírt egyeztetéseket. Mindezek miatt a képviselők eljárási, közjogi szempontból kérték a törvény megsemmisítését - olvasható a portálon.
Az Alkotmánybíróság többsége szerint azonban ezek a kifogások nem alkotmányjogi, hanem politikai természetűek, amibe az Ab nem szólhat bele. A kivételes eljárást a házszabálynak megfelelően alkalmazták, a képviselőknek joguk van önálló indítványokat beterjeszteni, a köztársasági elnök pedig nem köteles kivárni az öt napot az aláírással, mert az csak a maximális határidő.
A felkészülésről az az Ab véleménye, hogy mivel csak a hatályba lépés után kötött szerződések nem kapnak állami támogatást, a polgároknak pusztán azt kellett eldönteniük, hogy enélkül is kötnek-e lakástakarék-szerződést. Itt a testület teljesen átvette a kormány érvelését, hogy még e villámgyors jogalkotás mellett is tömegesen születtek új, még támogatásra jogosító szerződések az utolsó órákban, ami "jelentős költségvetési többletterhet eredményezett", pedig nem is mindig lakásra költötték a pénzt a kedvezményezettek, hanem akár szaunára is.
Azt is elutasította az Ab, hogy itt alkotmányos jogok sérülnének.