A munkavállaló számára ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított szolgálati lakás, illetve munkásszálláson történő elhelyezés adómentes juttatásnak minősülhet. Az adómentesség egyik feltétele, hogy a munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely legyen, amely legalább két munkavállaló elhelyezésére szolgál. További feltétel, hogy az elhelyezett munkavállalónak nem lehet a településen 50 százalékot meghaladó tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga más lakóingatlanra vonatkozóan.
A szállodai elhelyezés nem felel meg az adómentesség kritériumának, azonban bármely más típusú kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezés megfelelhet az előírásoknak - mondta Sólyom Tibor, a Deloitte magyarországi kiskereskedelmi-élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.
Társasági adóban is jár hozzá kedvezmény
A munkáltató a társasági nyereségadó meghatározásakor duplán elszámolhatja költségként többek között az alábbiakat:
- a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díját,
- a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére elszámolt összeget;
- a munkáltató által épített vagy vásárolt bérlakás költségét.
A kedvezmény a munkavállalók mobilitását hivatott támogatni, ezért nem nyújtható olyan munkavállalónak, akinek azon a településen van a lakóhelye, ahol a munkahelye is van (vagy 60 kilométeren belül, illetve tömegközlekedéssel legfeljebb másfél órára lakik). Feltétel továbbá, hogy a kedvezményben részesülő munkavállaló főállásban, legalább heti 36 órás munkaidőben legyen foglalkoztatva.
Visszaigényelhető-e a költségek áfája?
Ha a munkáltató térítésmentesen biztosítja a szállást a dolgozók számára, akkor ingyenes szolgáltatást nyújt nekik, és felmerül a kérdés, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő költség (elsősorban a szállás bérleti díja vagy a kereskedelmi szálláshely díja) áfája visszaigényelhető-e.
Sokan azt gondolják, hogy az szja és társasági adó kedvezmények szabályain kívül más adóval nem kell foglalkozni. Pedig ez nem így van, ugyanis annak ellenére, hogy áfában nincsenek külön rendelkezések a munkásszállásra, egyáltalán nem mindegy, hogy a költség végül növekszik-e az áfával, vagy azt vissza lehet igényelni - fogalmazott Aracsi Bernadett, a Deloitte menedzsere.
Kinek a feladata a szállás biztosítása?
Kiindulópont, hogy alapvetően a munkavállaló feladata gondoskodni a lakhatásáról. Ha ezt a munkáltató biztosítja, akkor a munkavállaló magánszükségleteit elégíti ki, és a költségek áfája nem igényelhető vissza.
Ha azonban olyan speciális körülmények állnak fenn, amelyek alapján csak a munkáltató tudja biztosítani, hogy a munkavállalók (például a távoli állandó lakóhelyük vagy a munkahely nehéz megközelíthetősége miatt) a megfelelő időben meg tudjanak jelenni a munkahelyen, akkor felmerülhet, hogy a munkavállalók elszállásolása a munkáltató érdekkörébe tartozik.
Ez esetben a költségek áfája visszaigényelhető lehet, de ez mindig egyedi mérlegelés és döntés kérdése.