Magyarország legforgalmasabb és legjelentősebb nemzetközi személyforgalmi pályaudvara a budapesti Keleti. A MÁV adatai szerint a 188 településből álló, 3,8 millió lakosú budapesti agglomerációban az utasok túlnyomó részét a napi ingázók teszik ki. A vonalak közül pedig a bevételi szempontból a Budapest-Cegléd-Szolnok a legértékesebb. A Keleti pályaudvarnál lévő két metró megálló, valamint a 7-es buszcsalád miatt a Baross téren gyalog áthaladó tömeget fél-egymilliósra is becsülik.

Papíron tehát minden adott ahhoz, hogy tülekedés alakuljon ki a környék üzlethelyiségeiért, mégis, az aluljárószint üzlethelyiségeinek majd' 85 százaléka üres. A 2014-ben átadott, felújított Baross tér föld alatti részén a 13 leválasztott részből 11 még bérlőre vár, mindössze kettőt tudtak kiadni átlagosan nettó 35 473 forint havi négyzetméteráron 5 évre. Az egyik megállapodás 2019. júliusig szól, a másik 2021. szeptemberig - tájékoztatta a Fővárosi Önkormányzat a Napi.hu-t.

Kapcsolódó

Az önkormányzati tájékoztatása szerint a többi üres üzlethelyiség kiadására vonatkozóan újabb pályázati kiírást készítenek elő. Jelenleg az üzletek bérleti díjára vonatkozó értékbecslés zajlik, a pályázati kiírásról várhatóan az idén őszén ülésező Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság dönt majd.

A Keleti pályaudvar környékén - szigorúan csak a Baross tér területét vizsgálva - a már megkötött szerződések bérleti díjai kiemelkedően magasak. A jelenleg az ingatlan.com oldalon meghirdetett üzlethelyiségeket átlagosan 3952 forintért kínálják. Igaz, ezek mind felszíniek, de több közülük közvetlenül buszmegállók vagy gyalogátkelők közelében található, vagyis frekventált helyen vannak. A már a téren bérlő boltosok közül több arról számolt be a Napi.hu-nak, hogy a hatályos bérleti díj négyzetméterenként nettó 10-15 ezer forint között van. Ugyanakkor szerintük akkor sem lesznek kelendőbbek a főváros által kínált, kiváló állagú üzlethelyiségek, ha erre az árra mérséklik a szerződési díjaikat.

Az ellenpélda mutatja a problémát

A probléma megértéséhez érdemes megnézni a város másik végén fekvő Széll Kálmán teret - melyet a Keleti pályaudvar aluljárójához hasonlóan nem rég újítottak fel -, ahol a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló öt darab üzlethelyiség mindegyikére akadt már bérlő.

Épp a napokban foglalják el az egyik utolsó boltrészt a három szolgáltató épületben kialakított helyiség közül, mivel a helyiség szellőztetési rendszerének kialakítási munkálata a közelmúltban fejeződött csak be. A kelendőség nem meglepő: már akkor is kapkodtak az itteni helyek után, amikor még Moszkva tér néven balkáni állapotokat tükrözött a terület. Akkor is működött kisbolt, trafik, kocsma és gyroszos. A jobb állagú téren már pékség és reggeliző is nyitott. Az önkormányzat tájékoztatási szerint a bérlőkkel 5 évre, 2022-ig szerződtek, átlagosan havi nettó 12 867 forintos négyzetméteráron.

Forrás: Napi.hu / Szabó  Dániel

Buda egyik legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontján naponta 200-250 ezer ember megy keresztül, vagyis adottságai hasonlóak a Baross térhez. Valójában a tér kialakításán múlik, hogy a területen jobban megéri vállalkozni: a téren talajszinten, aluljáró használat nélkül lehet átkelni.

A "misztikus" erőtér

A Keleti pályaudvar két legnagyobb vonzereje okozza épp a legnagyobb problémát. A metrómegállók ugyanis elszívják a tömeget, az aluljárók Rákóczi útra vagy a Kerepesi út-Fiumei út felé eső részei alig kihasználtak. Gyakorlatilag csak a környéken lakók vagy a 24-es villamoshoz igyekvők használják, közülük is többnyire a földalattit használó utasok. A vonatról leszállók ugyanis a térnek ezt a felét megközelíthetik a felszínen, a gyalogátkelőket használva - mindezt anélkül, hogy a csomagokkal lépcsőzni kéne.

A Keleti pályaudvar állomásrajza. A zöld jelzések a 4-es metró, a pirosak az 2-es kijáratai. A kék színnel jelölt területeken a busz-, a sárgával jelölt részeken villamosmegállók találhatók.
Kép: Napi.hu

Az üzlethelyiségek többsége viszont a fedetlen, középső helyiség oldalainál található. Ezek a metrók vagy a 7-es busz felé tartó emberek útjából kiesnek, míg a Migration Aid korábbi központjaként szolgáló helyiség, amely az aluljáró déli részénél van, már mindenkinek kiesik. Az sem segít, hogy az aluljárószint keleti oldalán van a metró másik kijárata, mivel az állomás itteni felét kevesebben használják, és mivel a vasútállomáshoz közelebb is van kijárat, a legtöbben innen a Rákóczi út felé indulnak el, amerre nincsenek üzlethelyiségek.

Elmaradó utasszám okoz kárt

A négyes metró vonalán más helyeken is problémás az üzlethelyiségek kiadása, mivel sokáig az utasforgalom elmaradt a várttól. Az EU-s támogatás feltétele ugyan az volt, hogy 470 ezren utazzanak a járattal naponta - ahogy arról akkor portálunk beszámolt - az utasszám alig 140 ezer főt tett ki.

Összesen 34 boltrészt alakítottak ki az állomásokon, de ebből az átadás évében (2014-ben), mindössze 17 bolt talált bérlőre, vagyis alig a kínálat fele. Az első, az év áprilisi kör nyertesei közül akkor visszalépett a Manna ABC, mely a Kálvin téren nyithatott volna boltot 105 négyzetméteren. Ott 50 ezres forgalmat ígértek, de a cég az Üzletrész.hu-nak akkor azt mondta, hogy a saját mérésük szerint 13-17 ezer utas járt arra naponta. A vonal többi pályázója közül visszalépett még a Lipóti Pékség és a Fornetti is.

A címlapképen a Keleti pályaudvar és a Baross tér látható. A felújított, átépített teret 2014-ben adták át. Forrás: MTI Fotó/Máthé Zoltán