A Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter rendelete este jelent meg a Magyar Közlönyben, majd nemsokára hatályba is lépett. Eszerint az MKB Bank felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összessége gyakorlójának 2018. december 31-ig a Miniszterelnökséget jelölték ki.

A bank állami kézbe kerülését eredményező adásvételi ügylet 2014. szeptember 29-én zárult. Az akkori bejelentés szerint a magyar állam 55 millió eurót fizetett az MKB részvényeinek 99,99 százalékáért, míg a korábbi német tulajdonos, a Bayerische Landesbank az átadás előtt 270 millió eurós tőkerendezést hajtott végre a bankban.

A bajor bank július 24-én jelentette be, hogy a magyar kormány vásárolja meg az MKB Bankot. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa szeptember végén hagyta jóvá a tranzakciót. A döntés egyúttal a bank által teljesen vagy részben birtokolt leányvállalatokban való állami tulajdonszerzést is jelent.

A tranzakció zárásakor tartott közgyűlésen az új tulajdonos képviselői váltották az eladó delegáltjait. A közgyűlés az igazgatóság külső tagjának választotta Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, Nagy Viktóriát, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tanácsadóját, Sándorné Kriszt Évát, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektorát. A felügyelő bizottság tagjai: Szabó Ferenc, az NFM főosztályvezetője, Smohay Ferenc, az ABT Treuhand csoport üzletágvezetője, Juhász Edit, az NFM miniszteri főtanácsadója, Nagy Adél, az NFM főosztályvezető-helyettese, valamint Garancsi Zsolt és Buzáné Bánhegyi Judit munkavállalói tagok. Az akkori bejelentés szerit az MKB-t elnök-vezérigazgatóként továbbra is Sebők András vezeti. (Igaz, azóta több pletyka is felmerült egy esetleges vezetőcseréről - a szerk.)

A korábbi bejelentés szerint a magyar kormány célja, hogy az MKB-t aktív, jövedelmező bankká alakítsa át, a pénzintézet legkésőbb 2016-tól már nyereségesen működhet. A részletes stratégiai kidolgozása és elfogadása az év végéig történik meg.