Jelenleg a magyar áramszükséglet 40-45 százalékát a paksi atomerőmű adja, a másik felét külföldről kell megvásárolni. Az a célunk, hogy ez utóbbi megszűnjön - mondta. Ennek két feltétele van: a paksi atomerőmű megmaradása és a napenergia hasznosítása. Emlékeztetett arra, hogy a kormány döntött arról is, hogy a következő években jelentős naperőmű-kapacitás épül Magyarországon - írja az MTI.
A 2018 és 2022 között tervezett, 3000-3500 milliárd forintos, atomerőművi kapacitás-fenntartó beruházás mellett 500 milliárd forintnyi infrastrukturális beruházás valósul majd meg "kerítésen kívül", a 40-50 települést magában foglaló térségben. A fejlesztések között említette lakónegyedek, szolgáltatóközpontok építését, a régió úthálózatának felújítását és a kalocsai Duna-híd megépítését. A Paks II. projekt nemcsak Tolna és Bács-Kiskun, hanem Baranya és Somogy megyében is érezteti majd hatását - jegyezte meg.
A miniszter a 2018-as országgyűlési választásra utalva többször kijelentette: nincs lefutott választás. "A legfontosabb feladatunk, hogy minden vidéki fiatal számára a helyben boldogulás lehetőségét meg tudjuk teremteni" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy az atomerőmű megadja a lehetőséget a fiatalok számára, hogy Pakson tudjanak maradni.
A kormány kész arra, hogy a megyeszékhelyekhez hasonlóan külön megállapodást kössön a paksi önkormányzattal a városban tervezett fejlesztésekről.
A jelenlegi paksi atomerőmű és a Paks II projekt között előmeneteli rendszert dolgoznak ki, "karrierhidat" építenek, minden atomerőmű-dolgozó tudni fogja, milyen munkakörben számítanak rá. (Putyin is megszólalt Pakssal kapcsolatban)
A fórumon Kanász Nagy Máté, az LMP szóvivője többek között azt kérdezte, hogy "miért nem kérdezték meg a magyar embereket az ország meghatározó beruházásáról", illetve hogy "miért reklámozzák Paks II-t súlyos milliárdokkal". Lázár az előbbi felvetésre úgy reagált: a magyar országgyűlés képviselői, köztük az LMP képviselői is részt vettek a Paks II-vel kapcsolatos szerződésekről szóló parlamenti vitákban, "az emberek képviselőiken keresztül döntöttek a beruházásról".
Az LMP azzal kampányolt 2014-ben, hogy ne épüljön atomerőmű. "Hányan szavaztak önökre? Ez volt a népszavazás" - jegyezte meg a miniszter.
A társaság reklámra és támogatásra tízmillió forintnál kevesebbet költött, tájékoztatásra tavaly körülbelül 80-90 millió forintot fordított - mondta Mittler István, az MVM Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója.
Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter mások mellett arról számolt be, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak az MVM Zrt.-vel arról, hogy Pakson egy 20 megawattos és három másfél megawattos naperőmű épüljön. Az atomerőmű nem megújulóenergia-ellenes - jegyezte meg.