A gyanú szerint a bűnszervezet nemcsak a hozzájuk köthető cégeknek, hanem más társaságoknak is biztosított hamis iratokat. A hibajavítóról és járművekhez használható relékről kiállított, valótlan dokumentumok előállításához magyar, szlovák, lengyel, és cseh cégeket használtak. Az iratokon hazai beszerzést és jellemzően külföldi értékesítést színleltek, hogy az áfabevallásaikban szereplő adót csökkentsék - adta hírül közleményében a hatóság.
Az igazságügyi szakértői vélemény olyan esetre is rávilágított, amikor a készletet még be sem szerezték, de a fiktív számlák szerint már el is adták.
Amikor a nyomozók házkutatás céljából megjelentek az egyik helyszínen, az ott tartózkodó férfi egy hátsó ajtón távozva, elbújt a kertvégi bokrok között. Az elrejtőzéssel a házkutatást nem akadályozta volna meg, mivel a pénzügyi nyomozók hatósági tanú jelenlétében bejuthattak volna a házba. Erre viszont nem volt szükség, mert a férfi előbújt a rejtekhelyről, hogy cigarettát vegyen, de a nyomozók azonnal elfogták. A férfi lakásán és további egyéb helyszíneken lefoglalták a bűncselekmény bizonyítékait.
A bűnszervezet vezetője és öt társa ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, míg további öt személy ellen költségvetési csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt az iratokat vádemelési javaslattal küldték meg a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségnek a nyomozás befejezése után. A gyanúsítottaknak hamis magánokirat felhasználása miatt is felelniük kell.
A bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt akár tizenhat évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.