Az Európai Bizottság (EB) a 2015-ös és a 2016-os országjelentésében is súlyos kritikát fogalmazott meg a magyarországi közbeszerzésekkel kapcsolatban, többek közt azt, hogy ezeken korlátozott a verseny (a nemzeti eljárások több mint felében csak egy ajánlattevő van), és nem kielégítő az átláthatóság.
Tavalyi jelentésében azt is megállapította az EB, hogy a magyar kormány még nem készítette el az e-közbeszerzésre való áttérés átfogó stratégiáját. A bizottság megjegyezte azt is, hogy jelentős megtakarításokhoz, a közbeszerzések átláthatóságának javulásához, az átfutási idő lerövidüléséhez és a verseny növeléséhez vezetne ezek bevezetése.
Az Európai Parlament 2014 januárjában döntött az e-közbeszerzés uniós bevezetéséről, ennek alkalmazására a tagállamok a központi beszerző szervezetek vonatkozásában 36 hónapos, más ajánlatkérők esetében pedig 54 hónapos határidőt kaptak.
Felfüggeszthetnék az EU-támogatásokat
A kormány az e-közbeszerzésre áttérés stratégiájának kialakítására a Magyarország partnerségi megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra című egyezményben tett vállalást. A követelmény az úgynevezett ex ante vállalások közé tartozik, amelyek az EU-források lehívásának előfeltételeit rögzítik - nem csak egy adott operatív programra, hanem a teljes keretösszegre vonatkozóan. Elvileg tehát, amennyiben ezek az általános feltételek nem teljesülnek, akkor a bizottság az összes magyarországi operatív program kifizetéseit felfüggesztheti a hétéves európai fejlesztési ciklusban.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Világgazdaságnak adott mai interjújában arról beszélt, hogy az e-közbeszerzést február 1-jén bevezetik a központi beszerző szervezeteknél (az erre vonatkozó uniós irányelv átvételi határideje februárban jár le - a szerk.), így a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnál, a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál, a többi szervezetnek december 31-ig kell átállnia.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy az új közbeszerzési törvény egyebek mellett kimondja: érvénytelennek lehet minősíteni beszerzéseket, ha csak egy ajánlattevő marad, illetve a részvétel feltételrendszerének megkönnyítése is abba az irányba mutat, hogy minél többen állhassanak rajthoz a tendereknél.