A világ vezető pénzügyi szolgáltató társasága egy, Michael O'Neill elnök által jegyzett közleményben jelentette be Vikram Pandit távozását, amely szerint utódja Michael Corbat lesz, az európai, közel-keleti és afrikai egység vezérigazgatója. Pandit egyúttal igazgató-tanácsi tagságáról is lemondott.

Corbat "kivételes vezetői kvalitásokról" tett tanúbizonyságot, és "a pénzügyi szolgáltatási iparágban, széles spektrumon szerzett jelentős vezetési tapasztalatot hoz magával" - fogalmazott a közlemény.

A lépéssel még a bank dolgozóit is sikerült meglepni, hát még a piacokat; az ugyan köztudott volt, hogy keresik Pandit utódját (és Corbet az egyik jelölt), de az amerikai pénzügyi óriások vezetői esetében nagyon ritka az ilyen váratlan és azonnali lemondás.

Pandit a Morgan Stanley kötelékét elhagyva 2007 decembere óta töltötte be tisztségét. Ha csupán a részvényt nézzük, Pandit nem volt túl sikeres CEO, hiszen uralma alatt értékének kilenctizedét vesztette el a papír: hivatalba lépésének napján még 305 dolláron kereskedtek a Citi részvényeivel, amelyek tegnap 35 dolláron zártak. Ezzel riválisainál - a JP Morgannál, a Goldman Sachs-nál vagy a Morgan Stanley-nél - valamivel rosszabb teljesítményt mutatott ebben az időszakban, miközben összesen 261 millió dollár kompenzációt tett zsebre. Igaz, a Citigroupnál a megmaradt vetélytársaknál nagyobb problémákon kellett úrrá lenni a válságot követően.

A pénzügyi válság kezdétől, kinevezése óta Pandit átstrukturálta és feltőkésítette a társaságot, erősítette globális franchise pozícióinkat és újrafókuszálta az üzleti aktivitást - méltatta O'Neill.

John P Havens, ügyvezető igazgató - aki régóta Pandit munkatársa volt, ugyancsak távozik a Citigrouptól. Havens bevallása szerint eredetileg az évé végére tervezte távozását, azonban Pandit döntése miatt előbbre hozta a lépést. A Citi egyelőre nem közölte, ki lehet az utódja.

Az Egyesült Államok kormánya 2008-ban és 2009-ben összesen 45 milliárd dollárral segítette ki a behajthatatlan jelzálogpiaci követelései alatt nyögő Citigroupot, amelyért a bank 20 milliárd dollár értékű elsőbbségi és 25 milliárd dollárnyi törzsrészvényt adott. Az állam 2010 decemberében eladta a tulajdonában lévő papírok zömét, az akkori árfolyamok alapján az adófizetők összesen bruttó 12 milliárd dollár nyereséget könyvelhettek el a nagybank kényszerű megmentésén.