Az adó- és cafeteriaszabályok bejelentésekor készült felmérés eredménye szerint enyhén javult a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya. Ennek ellenére a munkavállalók idén sem számíthatnak cafeteria dömpingre, a vállalkozások mindössze 40 százaléka kalkulál ilyen jellegű bérkiegészítéssel.

Az idei adócsomag elfogadásával nagy változások történtek a cafeteria szabályozásban, ennek pozitív hatása azonban egyelőre még nem látszik a kkv-k várakozásaiban. A különböző elemek sorrendjében ugyan történt változás, de a cégek még ragaszkodnak az eddig jól bevált juttatási formákhoz. A munkába járás költségtérítésének népszerűsége 13 százalékról 17 százalékra nőtt, letaszítva a trónról az Erzsébet-utalványt (16 százalék). A pénzbeli jutalom (10 százalék) stabilan tartja harmadik helyét, míg SZÉP Kártyával a kkv-k 9 százaléka tervez idén - olvasható ki az eredményekből.

A kedvezményes, 34,22 százalékos közteherrel adható béren kívüli juttatások köre jelentősen leszűkült. Ide mindössze az évi maximum 100 ezer forint készpénz kifizetése és a SZÉP Kártya tartozik, a tavaly is ismert alszámlákkal és összegkeretekkel. A helyi bérlet és az Erzsébet-utalvány viszont átkerült a magasabb, 49,56 százalékos adózású, egyes meghatározott juttatások közé, és havi, valamint éves korlátozás nélkül adható" - mondta el a szakember.

Nyugat- vagy Dél-Dunántúl? nem mindegy!

A különböző ágazatok igen eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát. Leginkább az iparban dolgozók számíthatnak béren kívüli juttatásokra (54 százalék), miközben az agráriumban éppen fele ennyi cég (27 százalék) tervez ilyen jellegű bérkiegészítést. A kereskedelemben az átlaggal szinte megegyező arányban (41 százalék), míg a szolgáltató szektorban minden harmadik vállalkozás kíván élni a cafeteria lehetőségével.

Régiós szinten is jelentős eltérés mutatkozik a cafeteria alkalmazásának népszerűségét tekintve. Jelenleg Nyugat-Dunántúlon és Pest megyében a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek fele szándékozik béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak (50 százalék és 49 százalék), míg Dél-Dunántúlon mindössze a cégek 30 százaléka gondolkodik így.

A K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik.