A levelet Dobrossy István, a Kun-Mediátor károsultjainak egy részét képviselő ügyvéd és Balog Zoltán, a károsultak önszervező csoportjának vezetője adta át. Dobrossy István elmondta: azon dolgoznak, hogy az ügy Magyarország lakosságának tanulsággal szolgáljon, és véget érjenek az elmúlt évek állandóan visszatérő pénzügyi csalásai. A levelet a miniszterelnök mellett a köztársasági elnöknek és a pártok frakcióvezetőinek is elküldték - jelezte. Jogszabály-módosításra kérik Orbán Viktort annak érdekében is, hogy a Quaestor-ügyhöz hasonlóan egy alap létrehozásával legalább részben térítsék meg a károsultak kárát - mondta.

Kijelentette: jól felépített csalássorozatról van szó, ezt a cég több mint egy évtizeden át végzett tevékenysége is alátámasztja, az ügy ugyanakkor jogszabályi problémákat is felvet. Ezért jogszabály-módosítást javasolnak, mivel az ügy kapcsán bebizonyosodott: a cégnyilvántartás tevékenységi körökre vonatkozó része nem ad hiteles tájékoztatást, bármelyik társaság bármilyen tevékenységet felvehet, hatósági kontroll nélkül.

Javaslatuk szerint csak akkor lehessen bizonyos, különösen pénzintézeti tevékenységeket bejegyezni a cégnyilvántartásba, ha a kérelmező igazolná a tevékenység folytatásához szükséges engedélyek meglétét, és az érvényességét rendszeresen felül kellene vizsgálni. Kötelezővé tennék azt is, hogy a tevékenységi körök közé csak azt lehessen felvenni, amelyet a cég ténylegesen gyakorol, azaz számlát bocsát ki.

Elmondta, hogy álláspontjuk szerint a Kun-Mediátor-ügy kapcsán felmerül egyes bankok felelőssége, mert a cég bankszámláit vezető bankok éveken keresztül felelőtlenül jártak el a számlaforgalom bonyolításakor. A cég egyik számláján 2015 első három hónapjában közel egymilliárdos pénzforgalmat bonyolítottak, ezek nem utazásszervezői tevékenységéhez kötődtek, miközben mérleg szerint az árbevétele mindössze 60-70 millió forintot tett ki. Ez a pénzmosási szabályzatok nem kellő betartása, végrehajtása - mutatott rá, hozzátéve, hogy fel kellett volna tűnnie az adott bankok ügyintézőinek, hogy egy százmilliós átutalás nem fér bele az utazásszervezői tevékenységbe.

Dobrossy István szerint a hatósági felelősségvállalást minden városban erősíteni kell, mert 2002-től kezdve a karcagi nyilvánosságnak tudnia kellett arról, hogy az emberek utazási irodába viszik a megtakarításaikat. Ha a helyi önkormányzat, fogyasztóvédelem vagy az adóhatóság, a rendőrség tudomást szerez szokatlan dologról, akkor fel kell lépnie.

Mint írták, a Kun-Mediátor Kft. jogszerűen működő pénzintézet látszatát keltette. Karcagon gyakorlatilag mindenki tudott a cég "kvázi betétgyűjtő" tevékenységéről, véleményük szerint olyanok is, akiknek hivatali kötelességük lett volna intézkedni, mégsem indult velük szemben soha semmilyen vizsgálat.

Kérdésre elmondta: legutolsó információik szerint ötszáz károsult tett feljelentést, de az ügynek 800-1000 károsultja lehet, a kár összege 10-20 milliárd forint között lehet becsléseik szerint, átlagosan 5-20 millió forintos betéttel számolva.

Balog Zoltán, a károsultak önszervező csoportjának vezetője arról is beszélt, hogy az ügy miatt rengeteg ember sodródott szegénységbe Karcagon. A kártalanítás mellett az a legfontosabb, hogy ne fordulhasson elő az országban többet ilyen visszaélés. Arra kérte a jogalkotókat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, találjanak ki a károsultak számára megoldást.

A rendőrség április 14-én este tette közzé, hogy sikkasztás bűntettének gyanúja miatt nyomozást indított, miután a Kun-Mediátor Kft. karcagi fiókjában többen nem jutottak hozzá befektetésükhöz. A feljelentők az átlagosnál magasabb kamat reményében helyezték el megtakarításaikat a kft.-nél. A nyomozás idején már ötszáz feljelentés érkezett, a bejelentett kár 10 milliárd forint körüli. A társaság utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonta az engedélyezési hivatal.