Ma perek sorozatát nyerte a magyar állam

Elutasította a bíróság a Aegon Magyarország Hitel Zrt. magyar állam ellen benyújtott devizahitelekkel kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

Az ítélethirdetés során a bíró kiemelte: a pénzintézet üzletszabályzata és általános szerződési feltételei ugyan nem feleltek meg a közelmúltban elfogadott jogszabálynak, az egyoldalú szerződésmódosítás kikötései közelítettek a megfelelési ponthoz. A határozat szóbeli indoklása szerint a vizsgált kezdeti időszakokban nem volt biztosítva a fogyasztónak a felmondhatóság lehetősége, illetve a szerződés sem módosulhatott részére kedvező irányba. A törvényszék szerint továbbá az objektivitás elve sem teljesül, mert a forrásköltség meghatározására az árazási elvekben került sor, amelyek üzleti titkot képeznek, így nem lehet a szerződés része és jogszerűen nem hathat ki a módosításra. A bíróság a felperes kérelmének helyt adva, eltúlzottnak tartotta a 8,5 millió forintos ügyvédi díjat, ezért azt mérsékelte és bruttó 635 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a pénzintézményt.

Elutasította az Erste Lakáslízing Zrt. devizahiteles szerződések egyoldalú módosításának tisztességességével kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

A felperes annak a törvényi vélelemnek a megdöntését kísérelte meg az állam ellen indított perben, amely szerint tisztességtelenek és érvénytelenek a bank általános szerződési feltételeiben (ászf) a devizahiteles szerződések egyoldalú módosítását - kamat-, díj- és költségemelést - lehetővé tevő kikötések. A bíróság szerint azonban az Erste Lakáslízing Zrt. általános szerződési feltételei nem feleltek meg a törvényben rögzített elveknek.

A bíróság szóbeli indoklása szerint nem tett különbséget a lízingcég abban a vonatkozásban, hogy az üzleti kamat, a késedelmi kamat, vagy a díjak és a költségek változása hogyan hat, illetve mennyiben ad okot a szerződések egyoldalú módosítására. Emellett a fogyasztó számára kedvezőtlen módosításra alapot adó okokat sorolták fel a lízingcég részéről, ez sértette a szimmetria elvét. A bíróság az indoklásban kitért arra is, hogy a lízingcég ászf-jei tisztességtelenségének megállapításához elég lett volna csak a szerződési feltételeket az átláthatóság elve alapján megvizsgálni, mert azoknak a hét alapelv közül mindegyiknek külön-külön is meg kell felelniük.

A Fővárosi Törvényszék kedden első fokon elutasította az UniCredit Leasing Hungary Pénzügyi Szolgáltató Zrt. keresetét. A bíróság a hitelintézet valamennyi szerződési feltételét tisztességtelennek tartotta, egyúttal visszautasította azt, hogy az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európai Bírósághoz forduljon az ügyben. Az Alkotmánybírósághoz azért nem fordul a törvényszék, mivel a felperes lízingcég által megjelölt törvényhelyek többségét nem alkalmazta a bíróság, amelyeket alkalmazott, azokat pedig nem tartotta alkotmányellenesnek. Az Európai Bíróságot pedig azért nem keresi meg, mivel a társaság nem az uniós jogelvek hiányára, hanem a magyar és az uniós jog közti különbségre hivatkozott, amely viszont nem teszi lehetővé a magyar bíróságnak az uniós bírósághoz való fordulást.

Az indoklásban a bíróság kifejtette, hogy az általános szerződési feltételekben nincs oklista, ahol pedig az egyoldalú módosítás feltételei szóba kerülnek, ott azok olyan tágak, hogy nem tekinthetők tisztességesnek. Példaként szerepelt az indoklásban a fogyasztói árindex változása, amely a KSH-indexet jelenti, de nem szól a feltétel arról, hogy ez milyen mértékben befolyásolja a törlesztőrészletet. A vis maior feltételeket pedig nem bontja ki a szerződés, így az nem átlátható. Az üzletpolitika változását pedig maga a lízingcég határozza meg, így az nem objektív. Miután minden olyan szerződéses feltételt, amely a kamat, a díj és a költség egyoldalú módosítására vonatkozott tisztességtelennek talált a törvényszék, így elutasította a UniCredit Leasing Hungary Zrt. keresetét. A határozat ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla jár el.

Elutasította a törvényszék az Örkényi Takarékszövetkezet magyar állam ellen benyújtott devizahitelekkel kapcsolatos keresetét keddi, elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

A döntés szóbeli indoklása szerint a felperes részleges megfeleleltségre irányuló indítványa megalapozatlan, a takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötései nem felelnek meg a törvényben rögzített kritériumnak, így azok tisztességtelenek és érvénytelenek. A bíróság elutasította a pénzintézetnek az eljárás felfüggesztésére tett indítványát, ahogy azt is, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz forduljon, és a felperest 400 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte.

Elutasította a Porsche Bank Zrt. devizahiteles szerződések egyoldalú módosításának tisztességességével kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

A felperes annak a törvényi vélelemnek a megdöntését kísérelte meg az állam ellen indított perben, amely szerint tisztességtelenek és érvénytelenek a bank általános szerződési feltételeiben a devizahiteles szerződések egyoldalú módosítását - kamat-, díj- és költségemelést - lehetővé tevő kikötések.

A törvényszék keddi tárgyalásán elutasította az UniCredit Leasing Immotruck Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által benyújtott keresetet, mely a devizahitel szerződései tisztességtelenségét kimondó törvényi vélelem megdöntésére irányult. Az állam által indított perben a bíróság elutasította a cég igazságügyi szakértő kirendelésére szóló kérelmét, továbbá elutasította azt is, hogy az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európai Bírósághoz forduljon.

Az Alkotmánybírósághoz azért nem fordul a törvényszék, mivel a felperes lízingcég által a törvényben megjelölt részeket nem alkalmazta a bíróság, így azok esetleges alkotmányellenessége nem befolyásolta az ítéletet. A bíróság által alkalmazott törvényhelyeket pedig nem tartotta alkotmányellenesnek a törvényszék. A bíróság az ítélet indoklásában kifejtette, hogy a szerződésekben, illetve az általános szerződési feltételekben alkalmazott kamat-, költség- és díj tisztességtelenségének a vélelmét kellett megdöntenie a társaságnak, egyéb feltétel - így például a hatálybalépés vagy az adós javára történő szerződésmódosítás - nem lehetett a per tárgya.

Minden vizsgálandó szerződési kikötés hét feltételnek kell, hogy megfeleljen egyidejűleg. Ezek közül az átláthatóság a legfontosabb, és a bíróság is ezt vizsgálta elsődlegesen, vagyis az átlagos fogyasztó a szerződés megkötésekor tudhatta-e azt, hogy milyen feltételek változása, mennyire hat ki az ő törlesztőrészletére. Egyebek mellett ez volt az a pont, ahol a törvény által kimondott tisztességtelenséget nem tudta megdönteni a lízingcég. Az elsőfokú ítélet nem jogerős, az ellen nyolc napon belül fellebbezni lehet.

Elutasította a Fővárosi Törvényszék a Kinizsi Bank Zrt. magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos keresetét kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében. Az első fokú határozat ellen 8 napon belül lehet fellebbezni a Fővárosi Ítélőtáblánál. A bíróság egyben kötelezte a felperes pénzintézetet a perköltség megfizetésére.

A felperes pénzintézet jogi képviselője a tárgyalás után az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy minden bizonnyal fellebbeznek az ítélet ellen.

A Budapest Autófinanszírozási Zrt. ítélethirdetésénél a bíró rögzítette, hogy az általános szerződési feltételek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai nem feleltek meg a tételes megfogalmazás elvének, a módosítás lehetséges feltételeinek taxatív felsorolása helyett csupán példákat említ a szerződés, így nem felelhetett meg az objektivitás és az arányosság elvének sem. A bíró rámutatott: a közelmúltban elfogadott jogszabály szerint, ezen elvek konjuktívak, tehát amennyiben akár egyetlen elvnek nem felelnek meg a vizsgált szerződések, azok érvénytelenek és tisztességtelenek, még akkor is ha jelen esetben a pénzintézet általános szerződési feltételei minden időpontban eleget tettek a felmondhatóság, a szimmetria és az egyértelműség elvének.

A bíróság elutasította a pénzintézet indítványát az eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Bíróság bevonására, és kötelezte 1,938 millió forint perköltség megfizetésére. A felperes pénzintézet jogi képviselője a tárgyalás után, újságírói kérdésre úgy nyilatkozott: valószínűleg fellebbeznek.

Így áll most a küzdelem: