Magyarországon a biztosítókba vetett bizalom továbbra is magas: 53,4 pont a százpontos skálán, tehát a magyar felnőtt lakosság továbbra is inkább bízik a biztosítótársaságokban. A 2019 óta tartó folyamatosan emelkedő tendencia ugyan megtört, azonban nem beszélhetünk érdemi visszaesésről - adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
A biztosítókkal szembeni összelégedettséget mérő index értéke szinte változatlan (80,8 pont), ez továbbra is magas szintű elégedettséget tükröz a biztosítottak körében.
Mi a helyzet az egyes biztosításokkal?
Az egyes biztosítástípusokon belül a baleset-biztosításokkal, az életbiztosításokkal és az egészségbiztosításokkal a legelégedettebbek az ügyfelek. Leginkább a nyugdíjbiztosítással rendelkezők biztosításélménye javult 2021-hez képest. A kgfb-n belül az elégedettség azok körében, akik az elmúlt években baleset elszenvedői voltak (károsult alindex) az előző évben tapasztalt javulás után visszaállt a 2020-ban mért értékre.
Az egyes intézménytípusokba vetett bizalomnál a biztosítók továbbra is a bankokhoz hasonló megítélés alá esnek - írta a Mabisz.
Így választanak biztosítót
A legfontosabb szempont, ami alapján a magyarok biztosítók választanak az ár-érték arány. Ezt követi az ismertség, megbízhatóság, a gyorsaság, az ügyfélközpontúság és a gördülékeny ügyintézés.
A megkérdezettek egy része számára emellett a személyes kapcsolattartás és az igény szerint alakítható konstrukciók lehetősége is elvárás.
Szolgáltatóváltásra főként a kedvezőbb díjak és a rossz kárrendezési tapasztalat ösztönözné a biztosítottakat.
Kissé csökkent a lakosság biztosítottsága
A koronavírus-járvány hatására a lakosság ötödének jövedelme csökkent, negyedüké nőtt, míg minden második válaszadó anyagi helyzetére nem volt hatással a pandémia.
Emiatt a lakosság biztosítottsága kissé csökkent 2021-hez képest. A legtöbben a megtakarítási jellegű biztosításaikhoz nyúltak, illetve kgfb konstrukciójukat módosították a járvány hatására.
Lakásbiztosítással a magyar lakosság közel háromnegyede rendelkezik, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kétharmaduk, míg életbiztosítással 48 százalékuk. A nyugdíjbiztosítottak aránya változatlanul 23,1 százalék, cascót minden ötödik lakos kötött, megtakarítás jellegű életbiztosításba 15,4 százalékuk fektetett.
Az átlagembernek több mint 3 biztosítása van, ugyanakkor a férfiak, a 40-49 évesek, a vidéki városokban élők, a magasabb jövedelműek, a diplomások és a gazdaságilag aktívak több biztosítást kötnek az átlaghoz képest.
A lakosság fele havi legfeljebb 10 ezer forintot költ biztosításra, 10-20 ezer forintot 18,5 százalék szán ilyen célra, míg ennél magasabb összeget 11,8 százalék fizet. A magyar felnőtt lakosság 17,5 százaléka nem költ havi szinten biztosításokra.