A tavalyi első negyedévnek még csak az utolsó két hetét már érintette a pandémia, erős volt tehát a bázis, amelyhez képest jelentős növekedést értek el az idei első három hónapban a hazai biztosítók - mondta Pandurics Anett a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a szervezet sajtóklubján. A szektor díjbevétele 336 milliárd forintról 360 milliárd forintra emelkedett a szektor díjbevétele a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, ez 7,1 százalékos növekedést jelent, ráadásul megfordult az évek óta jellemző trend, ezúttal az életbiztosítási piac ért el nagyobb növekedést (10,3 százalékosat).

A nem életbiztosítási piac csupán 4,9 százalékkal bővült. A nyugdíjbiztosítások különösen jól teljesítettek, 11,2 százalékkal nőtt a díjbevételük, de a többi életbiztosítási terméknél is növekedést mértek, sőt még a megtakarítási tortán belül is nőtt az életbiztosítások súlya, miközben a lakosság megtakarítási rátája is kedvezően alakult. A a nem-életbiztosításoknál a vagyonbiztosítás volt a húzóerő: a vállalati vagyon körben több mint 17 százalékos, a lakosságinál több mint 7 százalékos volt a díjbevétel-növekedés. Az utasbiztosítások díjbevétele radikálisan visszaesett a járvány miatt. 

Kapcsolódó

A kgfb-s biztosítással elégedettek

A biztosítókkal alapvetően elégetettek a fogyasztók - derül ki Stefkovics Ádám, a Századvég közvélemény- és piackutatási igazgatójának előadásából. A Bibix, vagyis a biztosítási bizalmi index tovább emelkedett, és már 59,3 ponton áll, ami azt jelenti, hogy a lakosság több mint fele alapvetően bízik a biztosítókban. A biztosítókba vetett bizalom hasonló a bankok iránt érzettel, a lakosság a legjobban a rendőrségben és a bíróságokban bízik, a parlamentben és a brókercégekben viszont lényegesen kisebb a bizalom, mint a bankokban vagy a biztosítókban. 

A biztosításokon belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal (kgfb) elégedettebben az ügyfelek, mint a többi termékkel, de összességében véve egy 100 pontos skálán már 82,5 pontnál tart a szektor, és ez az elégedettségi mutató folyamatosan emelkedik. Maguk a károsultak is csaknem 80 pontot adtak a biztosítóknak a kgfb-k kezelésére. Ezt a mutatók olyan autósok válaszai alapján értékelték, akiknek az elmúlt öt évben volt kfgb-s kárkifizetésük. Az ügyfelek a kgfb mellett általánosságban véve a balesetbiztosításokkal a legelégedettebbek, és a legkevésbé a nyugdíjbiztosításokkal. 

Minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás: nem lett nagy durranás

A Századvég a tavaly év elején indult minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításokról (mfo) is készített felmérést. A Napi.hu többször is írt már a termékről, amellyel lassan készültek el a biztosítók, döcögősen halad az értékesítése, és az ügyfelek sem igazán csaptak le a lehetőségre. 

A felmérés is azt igazolja, fogyasztói szemmel nem lett nagy durranás az mfo. Eleve a megkérdezettek csaknem négyötöde nem is hallott róla, csupán 21,9 százaléknak volt ismerős a fogalom. Az MNB-s védjegy sem győzött meg mindenkit, sőt a válaszadók majdnem 37 százalékánál nem vagy inkább nem növeli a termék iránti bizalmat, több mint 10 százalék pedig nem is válaszolt a kérdésre. Csak 14 százalék nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben növelné a termék iránti bizalmát az MNB ajánlása. 

A termékelőnyök közül a leginkább a gyors kárrendezés tetszett a kutatásban résztvevőknek, a negyedéves biztosítóváltási lehetőség, vagy az, hogy az új ügyfelek díja nem lehet alacsonyabb a régi ügyfelekénél, nem sok potenciális ügyfelek hozott lázba. A megkérdezettek, miután megismerték az mfo-t, nagyon kis arányban gondolták úgy, hogy lecserélnék a meglévő szerződésüket. Több mint 71 százalék biztosan nem, vagy valószínűleg nem váltana, mindössze 19,9 százalék mondta azt, hogy valószínűleg lépne, és 3,2 százalék volt, aki biztosan váltani fog. 

A legnagyobb arányban a tanulók, a 30-39 évesek és a magas iskolai végzettségűek lennének hajlandók váltani, a 60 év fölötti nyugdíjasok voltak azok, akik a legkevésbé mozdultak rá az mfo-ra. Az mfo ráadásul a szélesebb körű alapcsomag miatt nem egyszer drágább is a hagyományos lakásbiztosításnál, ami szintén visszatartó erő lehet a váltásnál. A megkérdezetettek csaknem fele ugyanis nem lenne hajlandó többet áldozni rá, mint amennyit most fizet. Némi áremelkedést 45 százalék elfogadna, de 11-20 százalékkal többet is csak a megkérdezettek 4,8 százaléka fizetne.