A magánegészségügyi szektor a külső körülmények ellenére jobban teljesít, mint valaha - derül ki a PwC Magyarország elemzéséből. A könyvvizsgáló cég egészségügyi szakértői csapata az elérhető legfrissebb adatok elemzése mellett 2022 júniusában és júliusában felkereste a magyarországi magánszektor meghatározó szereplőit. A pandémia a kezdeti megtorpanást követően nem hogy gátló tényezője, hanem a magánegészégügy katalizátora lett, a korábbi évek növekedési üteme még tovább gyorsult:

2020-ról 2021-re a magánrendelők átlagosan 45 százalékkal növelték nettó árbevételüket – ami sokkal nagyobb növekedés, mint a 2018-2021 közötti időszak 22 százalékos emelkedése.

A piaci szereplők a PwC-nek adott válaszaikban az közölték, hogy nem számítanak a növekedési ütem visszaesésére, sőt kiemelték, hogy a magánegészségügyi piac jelenleg még nem telített, ezért a szolgáltatók terjeszkedése folyamatos.

Fokozódik a verseny az orvosokért

A 2021. január elsejétől hatályba lépett új szolgálati jogviszony 2023-ig a szakorvosok esetén 120 százalékos, szakdolgozók esetében pedig 75 százalékos bérszintemelkedést jelent. Az állami bérek már most megközelítik a magánegészségügyi szektor bérszintjeit, éppen ezért a szolgáltatók az állami béremelés hatására a tervezett béremelésen felül 15-30 százalékkal emelték az orvosi béreket, így összességében átlagosan a magánegészségügyi szektor körülbelül 20 százalékkal több bért fizet, mint az állami – ezt várhatóan befolyásolja még a jövő januárban esedékes további béremelés az állami szektorban.

Az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és az azzal együtt érkező béremelés következtében a korábbi magán- és közfinanszírozott szektor közötti bérszakadék, ha nem is tűnt el, de szűkült, így az orvosokért folyó verseny fokozódott - derül ki az elemzésből.

Mivel a jellemző foglalkoztatási forma a magánegészségügyben továbbra is a vállalkozói jogviszony, a kataszabályok változása az egyébként is napirenden lévő béremelés mellett várhatóan további béremeléseket indukál mind az orvosok és a szakdolgozók esetében is. Ugyanakkor kitérnek arra is, hogy az alacsonyabb keresetűeknél, gondolnak itt a egészségügyi szakdolgozókra, a jövőben fizetendő közteher mértéke többszöröse a korábbiaknak, ezért a PwC szerint az ápolók lehetnek a kataváltozás az igazi kárvallottjai.

Szolgáltatások áremelkedése
Vizsgálat típusa2019-es átlagárak (forint)2022-es átlagárak (forint)Átlagos áremelkedés (százalék)
Belgyógyászat24 48028 71718
Nőgyógyászat25 78029 71115
Bőrgyógyászat24 78028 94517
Kardiológia23 48028 98924
Mellkas röntgen8 37510 64927
Hasi- és kismedencei ultrahang17 91725 30041
Forrás: PwC

További drágulás várható

Egyelőre az energiárak emelkedése a vizsgált időszakban még nem okozott hatást, viszont az őszi és téli hónapokban jelentkező magasabb rezsiköltségeket a magánszolgáltatók a szolgáltatási árakba fogják beépíteni.

Az elmúlt három évben a szolgáltatások átlagosan 20 százalékkal drágultak

- írta a PwC a kutatásában.

Az elmúlt időszakban az első szakorvosi konzultációk átlagos díja a húszezer forint közeli szintről harmincezer forintra drágult, de a harmincezer forintot meghaladó átlagárak elérése nem látszik távolinak. Kérdés azonban, hogy meddig építhetőek be a keletkező plusz költségek a szolgáltatások áraiba, és mikor esik vissza a magánegészségügyi ellátások növekvő keresleti tendenciája.

Expanziók sora várható

Sok magánegészségügyi szolgáltató legfőbb stratégiája az előre menekülés, vagyis a további növekedés, terjeszkedés – mivel a piac még nem telített - derül ki a PwC elemzéséből.

A magánegészségügyi piac erős növekedési pályán van, a beruházási, fejlesztési kedv a vizsgált intézmények esetében néhány kivételtől eltekintve töretlen. Ugyanakkor az infláció, a szabályozási környezet korrekciója előbb-utóbb megtörheti a meredek növekedési trendet - írja a PwC elemzése.

Kiemelik: a szektor előtt a legnagyobb kihívást a növekedési trend és a piaci méret egyensúlyának fenntartása jelenti majd a barátságtalan és erőforráshiányos gazdasági környezetben. A környezet okozta áremelés nem tolerálható végtelenségig a piacon, előbb vagy utóbb a növekedési trend fékezéséhez, majd a kereslet csökkenéséhez vezethet.

A kataváltozás vesztesei a szakdolgozók lesznek

Az adóterhek növekedése a bérek és közvetett módon a szolgáltatások árainak további növekedését eredményezheti - írja a PwC Magyarország. Példaként említik, hogy a szakdolgozók és a részmunkaidőben dolgozó orvosok adókötelezettsége a korábbi, különösen a 2020. december 31-éig irányadó kataszabályokhoz képest - ekkor vezették be a 40 százalékos különadót a 3 millió forint feletti bevételekre -  jelentősen, a korábbinak akár a négyszeresére emelkedik.

Mivel az alacsonyabb keresetnél a fizetendő közteher mértéke valóban többszörösére emelkedik a korábbiakhoz képest, így a szakdolgozói réteg lehet az igazi kárvallottja a változásoknak.

A PwC javaslatai a következők:

  1. a telemedicina lehetőségek kihasználása,
  2. a HR stratégia újragondolása, ami a licitverseny mellett más szempontokat is behoz a munkaerő-toborzás és -megtartás területére,
  3. az ellátásszervezés optimalizálása,
  4. valamint a biztosítói együttműködések erősítése, célzott szolgáltatási csomagok bevezetése.