A magánegészségügyi szektor a külső körülmények ellenére jobban teljesít, mint valaha - derül ki a PwC Magyarország elemzéséből. A könyvvizsgáló cég egészségügyi szakértői csapata az elérhető legfrissebb adatok elemzése mellett 2022 júniusában és júliusában felkereste a magyarországi magánszektor meghatározó szereplőit. A pandémia a kezdeti megtorpanást követően nem hogy gátló tényezője, hanem a magánegészégügy katalizátora lett, a korábbi évek növekedési üteme még tovább gyorsult:
A piaci szereplők a PwC-nek adott válaszaikban az közölték, hogy nem számítanak a növekedési ütem visszaesésére, sőt kiemelték, hogy a magánegészségügyi piac jelenleg még nem telített, ezért a szolgáltatók terjeszkedése folyamatos.
Fokozódik a verseny az orvosokért
A 2021. január elsejétől hatályba lépett új szolgálati jogviszony 2023-ig a szakorvosok esetén 120 százalékos, szakdolgozók esetében pedig 75 százalékos bérszintemelkedést jelent. Az állami bérek már most megközelítik a magánegészségügyi szektor bérszintjeit, éppen ezért a szolgáltatók az állami béremelés hatására a tervezett béremelésen felül 15-30 százalékkal emelték az orvosi béreket, így összességében átlagosan a magánegészségügyi szektor körülbelül 20 százalékkal több bért fizet, mint az állami – ezt várhatóan befolyásolja még a jövő januárban esedékes további béremelés az állami szektorban.
Az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és az azzal együtt érkező béremelés következtében a korábbi magán- és közfinanszírozott szektor közötti bérszakadék, ha nem is tűnt el, de szűkült, így az orvosokért folyó verseny fokozódott - derül ki az elemzésből.
Mivel a jellemző foglalkoztatási forma a magánegészségügyben továbbra is a vállalkozói jogviszony, a kataszabályok változása az egyébként is napirenden lévő béremelés mellett várhatóan további béremeléseket indukál mind az orvosok és a szakdolgozók esetében is. Ugyanakkor kitérnek arra is, hogy az alacsonyabb keresetűeknél, gondolnak itt a egészségügyi szakdolgozókra, a jövőben fizetendő közteher mértéke többszöröse a korábbiaknak, ezért a PwC szerint az ápolók lehetnek a kataváltozás az igazi kárvallottjai.
| Vizsgálat típusa | 2019-es átlagárak (forint) | 2022-es átlagárak (forint) | Átlagos áremelkedés (százalék) |
| Belgyógyászat | 24 480 | 28 717 | 18 |
| Nőgyógyászat | 25 780 | 29 711 | 15 |
| Bőrgyógyászat | 24 780 | 28 945 | 17 |
| Kardiológia | 23 480 | 28 989 | 24 |
| Mellkas röntgen | 8 375 | 10 649 | 27 |
| Hasi- és kismedencei ultrahang | 17 917 | 25 300 | 41 |
| Forrás: PwC | |||
További drágulás várható
Egyelőre az energiárak emelkedése a vizsgált időszakban még nem okozott hatást, viszont az őszi és téli hónapokban jelentkező magasabb rezsiköltségeket a magánszolgáltatók a szolgáltatási árakba fogják beépíteni.
Az elmúlt három évben a szolgáltatások átlagosan 20 százalékkal drágultak
- írta a PwC a kutatásában.
Az elmúlt időszakban az első szakorvosi konzultációk átlagos díja a húszezer forint közeli szintről harmincezer forintra drágult, de a harmincezer forintot meghaladó átlagárak elérése nem látszik távolinak. Kérdés azonban, hogy meddig építhetőek be a keletkező plusz költségek a szolgáltatások áraiba, és mikor esik vissza a magánegészségügyi ellátások növekvő keresleti tendenciája.
Expanziók sora várható
Sok magánegészségügyi szolgáltató legfőbb stratégiája az előre menekülés, vagyis a további növekedés, terjeszkedés – mivel a piac még nem telített - derül ki a PwC elemzéséből.
A magánegészségügyi piac erős növekedési pályán van, a beruházási, fejlesztési kedv a vizsgált intézmények esetében néhány kivételtől eltekintve töretlen. Ugyanakkor az infláció, a szabályozási környezet korrekciója előbb-utóbb megtörheti a meredek növekedési trendet - írja a PwC elemzése.
Kiemelik: a szektor előtt a legnagyobb kihívást a növekedési trend és a piaci méret egyensúlyának fenntartása jelenti majd a barátságtalan és erőforráshiányos gazdasági környezetben. A környezet okozta áremelés nem tolerálható végtelenségig a piacon, előbb vagy utóbb a növekedési trend fékezéséhez, majd a kereslet csökkenéséhez vezethet.
A kataváltozás vesztesei a szakdolgozók lesznek
Az adóterhek növekedése a bérek és közvetett módon a szolgáltatások árainak további növekedését eredményezheti - írja a PwC Magyarország. Példaként említik, hogy a szakdolgozók és a részmunkaidőben dolgozó orvosok adókötelezettsége a korábbi, különösen a 2020. december 31-éig irányadó kataszabályokhoz képest - ekkor vezették be a 40 százalékos különadót a 3 millió forint feletti bevételekre - jelentősen, a korábbinak akár a négyszeresére emelkedik.
Mivel az alacsonyabb keresetnél a fizetendő közteher mértéke valóban többszörösére emelkedik a korábbiakhoz képest, így a szakdolgozói réteg lehet az igazi kárvallottja a változásoknak.
A PwC javaslatai a következők:
- a telemedicina lehetőségek kihasználása,
- a HR stratégia újragondolása, ami a licitverseny mellett más szempontokat is behoz a munkaerő-toborzás és -megtartás területére,
- az ellátásszervezés optimalizálása,
- valamint a biztosítói együttműködések erősítése, célzott szolgáltatási csomagok bevezetése.