Az MNB februárban közölt programja a magánegészségügyet fontos és támogatandó ágazatnak tekinti, elismeri a megelőzés és a vállalati szerepvállalás jelentőségét, és a versenyképességet tekinti a legfontosabb szempontnak az egészségügyben is - mondta Leitner György, a Primus elnöke. A jegybanki javaslatok megvalósítása a magénegészségügy szélesebb elérését és a szektorsemlegesség erősödését eredményezné. A dokumentum nem egymás kárára működő rendszereknek tekinti a magán- és az állami ellátást, hiszen előbbi egyenrangú félként vállalhatna részt a szolgáltatásokban, és további fejlődésre ösztönözhetné az állami egészségügyet - mondta Leitner az MTI híre szerint.

Bartók János, a Duna Medical Center vezérigazgatója üdvözölte, hogy az MNB javaslatai a szakmai szervezetek együttműködését feltételezik, és közölte, hogy az érintettek nyitottak az egyeztetésre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az magánegészség-biztosítás a rendszerszintű szabályozás, az önkéntesség ösztönzése, kedvezmények és jutalékok beépítése nélkül nem erősödhet meg.

Tapasztalatai szerint az ügyfelek hajlandóak lennének hosszú távra tervezni az egészségük érdekében, de a többségük még mindig nem gondolkodik előtakarékosságban, csak végszükség esetén fizet az ellátásért és ekkor szembesül a gyógyítás költségeivel. Magyarországon továbbra is az összegbiztosítások szerepe a legjelentősebb, miközben szolgáltatásokat kellene biztosítani. Bartók János megjegyezte, hogy a biztosítási összegek a kockázat mérséklődésével csökkennek, ám az ehhez szükséges biztosítási volument a magánegészségügy a tapasztalatok alapján csak évtizedek alatt tudja elérni.

Leitner György a magán-egészségbiztosítás kapcsán megjegyezte, hogy a 16 milliárd forintra becsülhető belföldi piac 90 százaléka mögött vállalati befizetések állnak, és az egyéni befizetések megugrása nélkül nem is nőhet jelentősen, noha a szakértők szerint elérhetné a 80-120 milliárd forintot.

A magánegészségügy dinamikusan bővül Magyarországon, az egyéni, a biztosítási és a vállalati kifizetések az utóbbi években egyaránt emelkednek. Utóbbiak már nem szükséges rossznak tekintik a foglalkozás-egészségügyet, a gazdasági válság óta egyre nagyobb arányban keresik a magasabb szintű szolgáltatásokat - mondta Kiss András, a Budai Egészségközpont értékesítési és marketing igazgatója. Erre ösztönzi őket a munkaerőhiány is, hiszen az állást keresők Magyarországon is egyre inkább az egészségügyi juttatásokat tekintik a legfontosabb feltételnek a fizetés után.

Kiss András megjegyezte, hogy a szolgáltatásokat az egészségügyi dolgozók és orvosok bérének emelkedése drágítja, de ezt a vállalati ügyfelek a tapasztalatok szerint hajlandóak elfogadni. Jelentősebb kihívásnak látja, hogy további kormányzati intézkedések híján a cégek hosszabb távra nem tudnak tervezni, ezért az egészségügyi ellátásokra szánt összegeket más kiadásokra fordíthatják.