Így állnak a nyugdíjpénztárak tíz évvel az államosítás után

Elindult a héten a Horizont Magánnyugdíjpénztár tagdíjszerző éves kampánya. A legnagyobb hazai magánnyugdíjpénztár hagyományosan minden év februárjában indítja el az akciót, amelynek keretében arra biztatja a tagjait, hogy fizessék be az éves tagdíjat. Erre azért van szükség, mert egy 2014-ben elfogadott törvény kimondja, hogy ha a pénztáraknál a rendszeresen tagdíjat fizetők aránya tartósan 70 százalék alá csökken, akkor a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) el kell rendelnie az intézmény végelszámolását.

Az MNB havonta nézi az arányokat, az előző hat hónapot átlagolja, és ha azt látja, hogy két egymást követő hónapban az előző hat havi átlag 70 százalék alatt volt, akkor indítja el a végelszámolást. Vagyis most februárban azt nézi meg, hogy 2020. augusztusa és 2021. január között megvolt-e átlagosan a 70 százalék. Márciusban pedig a tavaly szeptembertől idén februárig tartó időszakot vizsgálja majd meg. A pénztáraknak 2015 óta kell ezeket a számokat hozniuk, és a négy megmaradt intézmény eddig teljesítette is a követelményeket.

Három pénztárnál már megvan az arány

A Horizontnál a pénztár honlapján elérhető számláló szerint pénteken még csak 20 százalékon járt a tagdíjfizetési ráta, de nem aggódnak, hiszen eddig minden évben összejött a 70 százalék március végére. Tavaly augusztustól kezdve 79 százalék fölött van az átlagos díjfizetési arány. Azokat a tagokat, akik késlekednek a díjfizetéssel, többször is értesítik, hogy ne feledkezzenek meg a mindössze 2400 forintos éves díjról. A tét nagy, hiszen a Horizontnak jelenleg 34,6 ezer tagja van, a pénztárnál kezelt vagyon tavaly év végén 173 milliárd forint volt, ez forog kockán, ha nem fizetnek a tagok.

A Horizonthoz hasonlóan a Budapest Magánnyugdíjpénztár is éves tagdíjat kér, ugyancsak 2400 forintot. A 6700 pénztártag összesen 39 milliárd forintos vagyon az idén már biztonságban van, 2021 egészére teljesítették már a 70 százalékos tagdíjfizetési arányt, sőt az intézmény közlése szerint már most stabilan e fölött állnak. 2020-ban a 80 százalékot is meghaladta a fizetési arány, erre számítanak 2021-ben is.

A Szövetség a második legnagyobb pénztár, több mint 9100 taggal és 43 milliárd forintos kezelt vagyonnal rendelkezik. Náluk a tagok nagyjából fele-fele arányban fizetnek havi, illetve időszakos (éves, több hónapos) tagdíjat. Az éves minimál tagdíj összege 4800 forint, vagyis havonta 400 forint. A pénztár havonta teszi közzé a Facebook-oldalán a tagdíjfizetési arányok alakulását, ami általában 73 százalék fölött van.

A legkisebb megmaradt magánnyugdíjpénztár az MKB, amelynek 3634 tagja van és több mint 20,4 milliárd forintos vagyont kezelt január végén. A magán ágazatában a tagok 20-30 százaléka előre utalással fizeti a tagdíjat (éves, féléves, negyedéves rendszerességgel), a többség 70-80 százalék havi rendszerességgel utal. A tagdíj mértéke 1000 forint havonta, vagyis évente 12 ezer forint. Ez a legmagasabb a piacon, de a tagok ezzel sem járnak rosszul, hiszen a törvények értelmében az összeg 97,5 százaléka az egyéni számlájukra kerül. Az MKB-nál is stabilan 70 százalék fölött van a tagdíjfizetési arány, sőt tavaly az év vége felé már a 80 százalékot is megközelítette.

Jól alakultak tavaly a hozamok

Az a nem egészen 55 ezer magánnyugdíj-pénztártag tehát, aki kitartott a tíz évvel ezelőtti államosítás óta is a tagsága mellett, lelkesen fizeti a tagdíjakat. Az eddigi hozamok alapján pedig busásan meg is térült a bátorságuk, hogy 2010 végén, 2011 elején a kormány fenyegetése ellenére is ragaszkodtak a pénztári megtakarításukhoz. Akkor azt mondta a kormány: aki nem lép át az egypilléres állami nyugdíjrendszerbe, elveszíti az állami nyugdíjra való jogosultságát. Nem kis részben ezt volt az az ok, ami miatt a mintegy 3,1 millió magán-nyugdíjpénztártag közül több mint 3 millió a kilépést választotta.

Időközben változtak a jogszabályok, és a maradó tagok is kapnak állami nyugdíjat, ha elérik az ehhez szükséges szolgálati időt. Annyi csak a megkötés, hogy a 2010 novemberéig teljesített szolgálati időre, amíg a nyugdíjjárulékuk egy része a magánnyugdíjpénztárakba került, 75 százalékos állami nyugdíj jár nekik. Az elmúlt tíz évben teljesített szolgálati időre viszont nekik is 100 százalékos állami nyugdíjat kell számolni. Sőt a jogszabályok azt is lehetővé teszik, hogy a tagok bármikor, akár a nyugdíjba vonulást követően is visszalépjenek az állami nyugdíjrendszerbe. Ebben az esetben a teljes szolgálati idejükre megkapják a 100 százalékos nyugdíjat, és ugyanúgy felvehetik az infláció fölötti hozamot (reálhozamot) és a tagdíj-kiegészítéseket, mint azok, akik 2011-ben vagy 2012-ben léptek át az egypilléres rendszerbe.

Reálhozam pedig van bőven. Tavaly is pozitív hozamot ért el minden pénztári portfólió a pandémia és a válság ellenére is. A növekedési portfóliók az MKB-é kivételével a tavalyi 3,3 százalékos átlagos inflációt meghaladó mértékű hozamot értek el, sőt a Szövetségnél a kiegyensúlyozott portfólió is reálhozammal zárta az évet. A pénztártagok többsége pedig még mindig a növekedési portfóliókba tartozik életkora alapján, de a kiegyensúlyozott alapokban is több pénz van, mint a klasszikus portfóliókban, amelyekbe a nyugdíjhoz közelálló tagok megtakarítása gyarapodik.

A többség viszi a reálhozamot, és visszalép

A tagok egy része az elmúlt évtizedben elérte már a nyugdíjkorhatárt, és dönthetett, hogy a 100 százalékos nyugdíjért cserébe visszalép-e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy megtartja a pénztári tagságát. Ez utóbbi esetben járadékszolgáltatást igényelhet a pénztártól.

A többség - nem különösebben meglepő módon - a visszalépés mellett döntött. A Horizontnál 777 fő érte el a nyugdíjkorhatárt, és 755-en léptek vissza a tb-be, 25-en viszont a járadék mellett döntöttek. Közülük hárman olyan kis összegű járadékot kapnak, hogy évente utalják nekik a pénzt. A Horizontnál a nyugdíjba vonult pénztártagok átlagos egyenlege 5,88 millió forint volt, és aki visszalépett a tb-be, átlagosan 1,75 millió forintos reálhozamot és tagdíj-kiegészítést vehetett fel. Ez lényegesen magasabb annál a nagyjából 70 ezer forintnál, amit átlagosan azok kaptak, akik 2010-ben léptek ki a pénztárakból. A járadékszolgáltatást választott nyugdíjas tagok az egyéni számlán felhalmozott összeg erejéig részesülnek szolgáltatásban, átlagos egyenlegük 7 millió forint volt, ez alapján havonta átlagosan 29 ezer forinttal egészíthetik ki az állami nyugdíjat.

A másik három pénztár nem nyújt járadékszolgáltatást. A Budapestnél 2012. január 1. óta 107 tag érte el a nyugdíjkorhatárt, közülük 21-en aktív tagok maradtak, négyen elhunytak, heten átléptek másik pénztárba és 75-en visszaléptek a tb-be. A nyugdíjba vonult tagok átlagos egyenlege meghaladta a 7,3 millió forintot, az átlagos reálhozam pedig a 2,1 millió forintot.

Az MKB-ból 39 tag lépett vissza nyugdíjasként a tb-be, náluk az átlagos egyenleg megközelítette a 7,5 millió forintot, ebből több mint 2 millió forintos átlagos reálhozam jutott nekik. A Szövetség 93 olyan pénztártagról tud, akik a nyugdíjazás miatt léptek vissza az állami rendszerbe, és öt olyan tagjuk volt, aki járadékszolgáltatás miatt pénztárat váltott, vagyis átlépett a Horizontba. A tb-be visszalépett tagok átlagos egyenlege 4 millió forint volt, ebből több mint egymillió forintot tett ki a reálhozam.

Fenntartani csak adományból lehet

A pénztárak tehát jól teljesítenek, a fennmaradásuk mégis kérdéses. A jogszabályok alapján maximum 2,5 százalékot vonhatnak el a tagdíjakból a működésükre, ami az évi néhány ezer forintos tagdíjakat nézve minimális összeg. Még a legnagyobb tagdíjat szedő MKB-nál is csupán 300 forint, amit évente elvonhat tagonként a működésre, a Horizontnál és a Budapestnél pedig csupán 60 forintról van szó. Ez nyilvánvalóan nem elég az infrastruktúra fenntartására.

A jogszabályok néhány éve annyi engedményt adtak, hogy az intézmények elvonhatják a tagok egyéni számlájáról is az egyenleg legfeljebb 0,1 százalékát, de a vagyonkezelési díjjal együtt így is legfeljebb 0,3 százalékot tehet ki az elvonás. A pénztárak többsége él ezzel a lehetőséggel is.

Ezzel együtt is nehéz a kasszák fenntartása. Az intézmények épp ezért működési célú adományt is gyűjtenek több-kevesebb eredménnyel a tagjaiktól. A tagság sok helyen belátja, ha meg akarja őrizni a megtakarítását, akkor ezzel hozzá kell járulnia a pénztár működéséhez. A Horizontnál ez évente 9600 forint, a tagdíjjal együtt kérik a mostani kampányban a befizetését, és péntekig 14 százalék meg is tette ezt. Tavaly a tagság 62 százaléka fizette be az adományt.

A Budapestnél is a tagok többsége befizette tavaly is, és az idén is a 6 ezer forintos támogatást. A Szövetségnél nehezebb rávenni a tagokat az adakozásra, csupán az ötödük fizet be átlagosan 5 ezer forintos az intézmény működtetésére. Az MKB-nál is csupán 30 százalék körül van a támogatást fizetők aránya, ez a pénztár 12 ezer forintot kér évente, tavaly így összesen több mint 13 millió forintot sikerült összegyűjtenie a működésére.