A Napi Gazdaság cikke

Egy nagy bevásárlókosarat meg lehetne tölteni azon élelmiszerekkel, amelyek magyarországi márkának számítanak ugyan, de a gyártó külföldön gyártatja a terméket vagy külföldi alapanyagból készíti itthon.

A legtöbb ilyen márka a tejtermékeknél fordul elő, így nem véletlen, hogy a hazai piacon a tejtermelők szólaltak fel leghangosabban a magyar termékek mellett. A húskészítményeknél elenyésző a külföldi alapanyagból előállított magyar márka, nem jellemző az importtermék keveredése a magyar hozzáadott értékkel, de ez a termékkategória sem mentes az "árnyomó" importtól.

A sütőipari termékeknél nagyarányú a külföldi gyártatás - tudtuk meg az egyik kereskedelmi lánctól. A saját márkás termékek esetében árnyaltabb a helyzet, bár termékkategóriánként változó a külföldi és hazai alapanyag aránya, ahogyan az előállítás helye is. A kemény diszkontok saját márkás kínálatának gerincét ma még importtermékek alkotják, de mindinkább előtérbe kerülnek a hazai termékek is.

A jogszabályok szerint nem kell feltüntetni a származási helyet, de a legtöbb terméket be lehet azonosítani, ám az a fogyasztó számára lényegében kideríthetetlen, hogy az áru alapanyaga honnan származik. Az sem állapítható meg, hogy a hazai kiskereskedelemben forgalmazott termékek közül mennyiben van külföldi alapanyag és mennyi a hozzáadott magyar érték - állítják a piaci szakemberek -, így nem érdemes egy-egy márkát kiemelni, ráadásul a kereskedők és a gyártók szerint ez most egyébként is kényes téma.

Bár a Földművelésügyi Minisztérium célja, hogy mind több magyar alapanyagból készült, Magyarországon előállított termék jelenjen meg a boltok polcain, a nemrég elfogadott termékpályakódexben is hagytak kibúvót az import alapanyagok használatára (épp a téma kényes voltára és a gazdasági racionalitásra tekintettel), így a "mi a magyar termék" kérdéskört az átfedések miatt nem is sikerült maradéktalanul megválaszolni.
A kódex nagyon pontosan fogalmaz az alaptermékeknél, ám az ebből előállított cikkeknél már árnyaltabban sorolja, mit tart magyar terméknek. E szerint az is magyar termék, amelybe importot is kevernek, de fontos, hogy legyen benne magyar. (Ha csak itthon csomagolják a külföldi terméket, az nem számít magyar árunak.)

Az élelmiszer-piaci átfedések miatt a magyar kódex sem tekintheti a magyar piacot önálló egységnek, így csak arra ösztönzi a Magyarországon működő kereskedelmi és termelői vállalkozásokat, hogy ha lehet, használják a magyar alapanyagokat. Így, mivel nincs tiltás, vélhetően a gyártók nem változtatják meg (emiatt) jelenlegi stratégiájukat, és egyes magyar márkákat, ha az gazdaságilag indokolt, továbbra is külföldön gyártatnak vagy import alapanyagból állítják elő, szem előtt tartva természetesen a kódexben megfogalmazott önmegtartóztatást.